Sopron Hotels

Dénesfa a kisalföldön található kapuvártól 8 km.-re, Magyarország északnyugati részén helyezkedik el.

Története
Első említése Dienesfa formában fordul elő, 1402.-ből származik. A települést évszázadokon át a Czirákyak birtokolták, a XVII. Században kis vízivárat építettek.

A területen többször pusztított árvíz, az 1600-as évekbe olyan nagy mértékű volt a pusztítás, hogy a településen élők száma csökkent, sokan elköltöztek a faluból.

A Cziráky családot II. Ferdinánd 1620.-ban bárói rangra emelte. A báró Cziráky László a községet hat évtizedre elzálogosította. A községbe a XVIII. században német nemzetiségű családokat költöztettek.

A vízivár helyén a 19. század elején Hild József tervei alapján, klasszicista kastélyt építettek. Az 1900-as években ismét árvíz pusztított a környéken, majd 1908.-ban megalakult a Rába-szabályozó Társulat.

A Kossuth Tsz. 1959.-ben alakult meg és négy évvel később egyesült a beledi Előre Termelőszövetkezettel.

A települést 1970.-ben közigazgatásilag Beledhez csatolták. Rá két évre, pedig megszüntették a faluban üzemelő iskolát is, ekkortól a gyerekek Cirákra jártak iskolába.

Dénesfa 1990.-ben újra önálló lett, egy év múlva, pedig az alsó tagozatos gyermekek részére újból megindult a tanítás az iskolába.

Nevezetességek

•  A falu határában ért földet 1920.-ban IV. Károlyt szállító repülőgép, aki innen indult Sopronba majd Budapestre, ennek emlékére építették a Király-kápolnát,
• Cziráky-kastély,és a 1977 óta védett legelő, ahol az öreg 300-350 éves kocsányos tölgyek találhatóak.

Népszerűség: 3% [?]

Soprontól 14km. távolságra, Magyarország nyugatiperemén helyezkedik el. Nevét a „Dézsma pincében” fakadó hidegvízűforrásról kapta. Már a neolitikum idején is lakott hely volt. 1274.-ben említették először írásos oklevelek Hydegsyd formában.

Ekkor az Osl család volt a birtokosa a településnek. Később a Kanizsayaké, majd a Nádasdyaké lett a bírtok. A XVI. században a törökök zaklatták az itt élő népet.

A magyar lakosság az 1500-as években elmenekült a faluból, helyükre német telepesek érkeztek. 1671 után a birtok a Draskovich majd a Széchenyi családé lett. A Rákóczy szabadságharc idején ismét elnéptelenedett a település, 1704.-ben érkeztek a horvát telepesek a községbe. 1832-től az iskolában már horvátul oktattak.

A lakosok sárgarépa, hagyma, petrezselyemtermesztéssel foglalkoztak, a XIX. században a filoxéravész miatt a szőlőtermesztés elvesztette jelentőséget. A II. világháborúban zsidó munkaszolgálatosokat őriztek a településen, s közülük nagyon sok embert agyonlőttek. Az 1960.-as években a Hidegségi Termelőszövetkezet egyesült a Hegykőivel és közigazgatásilag is Hegykőhöz tartozott a falu.

A 60.-as évektől a lakosság száma csökkenő tendenciát mutat a faluból sokan a közeli városokba, költöztek.

A szent András templom a falu műemléke XIII. századi körkápolnájában, korabeli freskók láthatók, 1713.-ban villámcsapás érte, ekkor barokk stílusban alakították át.

Népszerűség: 3% [?]

A Répce-sík délkeleti peremén, a 86-os úttól csak néhány kilométerre található. Sárvár 19, a megyeszékhely 28 km távolságra van, de még a legközelebbi város, Csepreg is 16 km-re fekszik. A falu természeti adottságai kedvezőek.A falu lakossága 1870 és 1949 között 300-400 fő között ingadozott. A csúcsot 1960-ban érte el, 542 lakossal. Jelenleg 145 fő él a faluban, ami azt jelenti, hogy 1949-hez képest 64,2%-kal csökkent a népessége.

A községben a lakónépesség sokáig jóval több volt mint az állandó, mivel 1991-ig bentlakásos iskola működött itt.

Ennek megszűnte magyarázza az 1990 utáni nagymértékű lakónépesség-csökkenést. A rendszerváltás után többen költöztek a faluba, jó néhány külföldi (osztrák, német).

Népszerűség: 2% [?]