Sopron Hotels

Kapuvártól 13km.-re Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön helyezkedik el.

Története
A településen már az őskorban is éltek emberek. 1257.-ből származik első írásos említése egy oklevélben, amikor még Chapud néven szerepelt. A bírtok a Kanizsay családé volt, majd a Nádasdy családé lett.

A törökök a települést 1594.-ben elpusztították, a falu elnéptelenedett. A XVII. Században telepítettek a faluba olaszokat és horvátokat. 1681.-től az Esterházyak lettek a földesurak. 1904 és 1912 között a faluból 48-an külföldre vándoroltak.

A II. világháborúban a falu iskolája kárba veszett és a község súlyos károkat szenvedett. Az iskola 1946.-ban épült fel, majd egy évvel később megalakult a Béke tsz. a faluban. A településen jórészt növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglakoznak, viszont már az idegenforgalom is fellendült.

Csapodnak jelenleg 600 lakosa van, templomát 1794.-ben építették újjá. A községet erdők, veszi körül, a plébániai épületben tájház működik. A településen látható 4 építészeti szempontból védett ház.

Népszerűség: 3% [?]

Himod Kapuvártól délre 12 km.-re helyezkedik el. Az ország északnyugati részén, Győr-Moson-Sopron megyében.

A településen jelenleg 750-en laknak, a lakosság egyre inkább idősödik a faluban. A települést először 1408.-ban említették írásos alakban oklevelek „Hymod” alakban. A középkortól már a győri püspök birtokolta a falut, viszont 1593.-ban árvíz pusztított a környéken, ekkor a lakosság jelentős része elhagyta a falut.

A lakosok a Répcétől másfél km.-re telepedtek le. A XVII. Században a lakosság többsége halászattal, halkereskedelemmel foglalkozott.

Látnivalók
A XVIII. század végén épült római katolikus templom, amit 1878.-ban bővítettek.

Népszerűség: 3% [?]

A település Kapuvártól 11 km. távolságra az ország észak-nyugati részén helyezkedik el.
1237.-ben említik először írásos dokumentumok a falu nevét, Kázmér néven. A középkorban a Kisfalud-család volt a településen a birtokos.

A falu a 16. században szegény település volt, a lakosok erdőt irtottak és gyümölcsösöket hoztak létre. Viszont a földesurak ezt is tiltották.

A törökök 1594.-ben pusztították el a települést. A 19. században a gyümölcstermesztés mellett a háziipar jellegű faipar is kialakult. A szabadságharcban 1848/49.-ben 19 kisfaludi lakos vett részt.

A II. világháborúban 43 hősi halottja volt a falunak. 1973.-ban a települést Mihályival egyesítették. A falu 1989.-ben nyerte vissza önállóságát.

Látnivalók

• Evangélikus harangtorony, 1848.-ban épült,

• Szentháromság szobor,

• Római katolikus templom.

Népszerűség: 2% [?]

Soprontól délkeletre a Fertő- Hanság kistájon fekszik. 1234.-ben írásos oklevelek még „Villa Ferteud” néven említették, mai nevét az ország közigazgatás átszervezése idején kapta.

Eszterháza a fertődi nevet 1950.-ben vette fel, majd később egyesült Süttörrel.

Süttör ősibb település volt, Eszterháza nevét először 1766.-ban említették.

A település közepén található a barokk stílusú kastély, mely a város legjelentősebb látnivalója, Eszterházy József az 1720-as években kezdte meg a kastély építését. J. Haydn közel két évtizedet töltött Eszterházy Miklós szolgálatában, emlékét emlékszoba őrzi. Az „Eszterházi vigasságok” Európában számos helyen ismertek voltak.

1946.-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.

A Fertő-Hansági Nemzeti Park nagy vonzóerő a turisták számára, kerékpárút köti össze a települést a szomszédos Ausztriával. A településen két templom található a süttöri részen a Szent András templom és az Eszterháza részen az 1986.-ban épült Szent Kereszt templom. Fertőd 1995-ben lett várossá nyilvánítva.

A Fertőd-Pomogy közötti határátkelőhelyet 1990.-ben nyitották meg.

Népszerűség: 7% [?]

Gyóró az ország észak-nyugati részén Kapuvártól délre helyezkedik el.
1241.-ben „Villa Gyorou” alakban említették először írásos dokumentumban.

A XVI. században birtokosai a Kisfaludy, Ladonyi és Monthor családok voltak. 1683.-ban török elleni harcok folytak a Répce-hídnál.

A falu lakossága a 18. században növekvő tendenciát mutatott, ekkor erdőirtással növelték a szántóterületeket, de a termőföld, rossz minőségű, így csak kevés termést ad.

A 20 században sokan a lakosok közül napszámosként vállaltak munkát. Ezekben az időkben a népesség száma folyamatosan csökkent.

A településen jelenleg 400 fő körüli a lakosság száma, a falut elöregedés veszélye fenyegeti. 1959.-ben alakult meg a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, később 1973.-ban vonták össze a Mihályi Táncsics Termelőszövetkezettel

Látnivalók

• Római katolikus templom, 1794.-ben építette a szentgyörgyi Horváth család. A mennyezeten látható barokk freskó id. Dorfmeister István alkotása,
• Vízimalom a Répce partján épült a 19. században, ma romos állapotban látható.

Népszerűség: 2% [?]