Sopron Hotels

Soproni Szálláskatalógus

Mandarin Panzió Sopron Sopron és a Fertő-táj 7 csodája - Ingyenes útikönyv Sopron és környékének felfedezéséhez

A VOLT FesztiválA VOLT Fesztivál története

A leggyakrabban feltett kérdés a VOLT Fesztivállal kapcsolatban talán az esemény nevére vonatkozik. „Miért éppen VOLT?” Valamikor a ’90-es évek elején nagyjából húsz számot élt meg a VOLT névre hallgató pop-kulturális magazin, amely a rendszerváltás utáni években igazán új színfoltot hozott a hazai lappiacra. A magazin méretét tekintve akkora volt, hogy egy lakótelepi WC-ben képtelenség volt átlapozni, tartalmilag, szerkesztésileg, küllemileg pedig máig emlékezetes a szerencsés olvasók számára.

A lap két főszerkesztője akkortájt kultikus pesti figurának számított, és ma is meghatározó arcok. Hegyi Hill Zoltán, az egykori Sexepil magyarul beszélő frontembere, a VOLT-al párhuzamosan a Reform kultúr rovatának egyik fő eleme volt. Ligeti Nagy Tamás, ugyancsak a Reform kötelékéből volt ismerhető. Akkoriban leginkább „CULT” néven jegyezte cikkeit, amely elég beszédes és szimpatikus gesztus…

A VOLT FesztiválAz ő nevéhez fűződik többek között a Rockstúdió című tv-műsor, amelyet akkoriban Geszti Péter vezetett, illetve ő volt pár évig a Blikk első embere is. Tamás ma többek között a Wan2 Magazin főszerkesztője. Bár jó pár évig mindketten csak lélekben vettek részt a VOLT Fesztiválon, amióta egyszer kipróbálták, beleszerettek. Mindkettejüknek sokat köszönhet a VOLT Fesztivál!

Fülöp Zoli és Lobenwein Norbi 19 évesek voltak, amikor Ligetiéktől „kölcsönkérték” a VOLT nevet azzal a szándékkal, hogy fesztivált szervezzenek a helyi Sportcentrumban. Az első VOLT-nak a Csarnok legkisebb terme adott otthont. Április 4-ét írtunk.

A VOLT Fesztivál1993-ban még bájos geget jelentett „(F)elszabadulásnak” hívni egy épp’ április 4-re eső bulit, utalva ezzel arra, hogy 4 évvel korábban még állami ünnepnek számított e szép tavaszi vasárnap. A vicces elnevezés egyébként Müller Péter Sziámi fejéből pattant ki. A jegyár ’93-ban 220 Ft volt, a fellépők száma 5, a közönségé 800. A fellépő ötösből a meghirdetettől eltérően hiányzott az Európa Kiadó, az őket menedzselő kft. a buli napján egy kétsoros faxban tudatta: „a koncert betegség miatt elmarad”.

Az esemény professzionalitását jelzi, hogy a plakátok tervezésekor a grafikus két apró hibát is ejtett: lefelejtette a Perfect Name zenekar felét (így cak „Perfect”-ként szerepeltek a poszteren) és a VOLT Fesztivál teljes nevét…

1993 után a VOLT Fesztivál fejlődése – mai szemmel nézve – évről-évre, lépésről-lépsre történt.

A fellépők száma egyre nőtt, velük együtt pedig évről-évre kétszeresére, háromszorosára nőtt az érdeklődők létszáma is.

Előbb a VOLT a kisteremből átköltözött a Sportcsarnok nagytermébe, majd a folyosót, a bejárat környékét, a környező utcákat és tereket is programsátrak lepték el. Később az egyre nagyobb területek is szűkösnek bizonyultak, és az intézmény kapujára sokadszorra is kikerült a „teltház” tábla.

Ebben az időben – 2001ig – a VOLT Fesztivál nagyjából a tavaszi szünet tájékán nyitotta meg a fesztiválszezont. Húsvét vasárnap gyakorta egybeesett a VOLT-al. Sopronban március-április táján még nemigen nyitottak ki a város kempingjei, sokszor az időjárás sem kedvezett a sátrazáshoz. Ennek ellenére az akkoriban már több ezres fesztiválozó turistahadak – miután megtöltötték a város kollégiumait, panzióit, de még a legjobb szállodákat is – a belváros parkjaiban tértek nyugovóra a hajnali koncertek után.

2002-ben a VOLT szervezői (akik akkor már évek óta a Sziget Szervezőiroda munkatársai voltak) megállapodást kötöttek a Szigettel, amely értelmében a VOLT az elsőszámú hazai fesztiválszervező cég portfoliójába került.

Ugyanebben az évben a VOLT a tavaszi időszakról nyárra költözött, és azóta a meseszép soproni Lővérekben várja vendégeit.

A VOLT Fesztivál „új időszámítása” ez idáig igazolni látszik a szervezők szándékát. Amellett, hogy a közönség visszajelzései alapján a VOLT jó hangulatúnak, tartalmasnak és színvonalasnak mondható, a fesztivál mára országosan elismert esemény lett.

2003-ban a Magyar Turizmus Rt. „Kiemelt kulturális esemény” címet adományozott a VOLT-nak, 2004. decemberében pedig a két főszervező vehetett át „Sopronért” érdemrendet Walter Dezsőtől, a város polgármesterétől.

A szervezők szándéka 1993 óta nem sokat változott. Céljuk, hogy a VOLT műfajoktól függetlenül csupa olyan programnak adjon otthont, amelyet ők maguk színvonalasnak, izgalmasnak, érdekesnek tartanak.

Így lehetséges az, hogy rock koncertek, elektronikus zenei sztárok, világzenei előadók, jazz koncertek, filmek és beszélgetések akár egy időben zajlanak, egymástól nem messze. Az eklektikus programkínálat nyitott gondolkodású fiatalokat vonzott. Talán ennek köszönhető, hogy sokak szerint a VOLT közönsége páratlanul „jó fejnek”, szeretni valónak mondható…

Népszerűség: 9% [?]

ÁgfalvaA község Soprontól 4 km.-re közvetlenül a határ mellett helyezkedik el. A falu zsáktelepülés, egyetlen közúti kapcsolata a Sopronba vezető út. A települést igencsak harmonikus táj erdők, patak, tiszta levegő jellemzi.

Első írásos említése Dag néven 1194-ből származik. Az árpád korban már a falu lakosságának többsége Németszármazású volt. A falu neve 1207-ben Dagendorf, 1278-ban, pedig Agendorf volt. A későbbiek folyamán Sopron város kezébe került, ezért 1848.-ig Sopron jobbágyfalva volt. A faluban 1832.-ben kolera járvány tőrt ki ekkor 92 halálos áldozata lett a járványnak, majd 40 évvel később ismét kitört a járvány ekkor 83-an haltak meg.

1890-es években a lakosok közül sokan hagyták el a települést, Ausztriába és Amerikába vándoroltak. Az első világháborúban a faluból 51-en haltak hősi halált, a második világháborúban, pedig a települést bombatámadás érte, ami 23 áldozatot követelt, mindezek mellett 116 katona nem tért vissza a községbe.
A századfordulón a faluban 1816 főt számoltak, ebből 1760 fő német anyanyelvű. A második világháború után megkezdték a német anyanyelvűek kitelepítését, a lakosság többségének 1537 főnek kellett elhagynia otthonát.

Nevezetességei

  • Romai katolikus templom, késő barokk stílusú
  • Evangélikus templom, amely ugyancsak késő barokk stílusban épült.

Népszerűség: 5% [?]

BabótFekvése
Kapuvártól délkeletre 4 km.-re található település, a 85-ös főút közelében. Közeli települések: Kapuvár, Veszkény, Vitnyéd, Hövej.

Története
A terület már a neolitikum idején lakott volt, az itt folyó ásatások számos római kori és avarkori leleteket hoztak felszínre. Valószínűleg már I. István óta van temploma a településnek. 1217.-ből származik első írásos említése Bobeth néven, később a Képes Krónikában már Bobuthként említették, a 14. században, pedig az oklevelekben Baboth néven szerepelt.

A régészek a 19. században tártak fel egy Feketevár nevű erődöt, mely az Árpád-korból származik. 1387-ig volt a falu királyi várbirtok, aztán a Kanizsayaké, később Nádasdyak, majd az Eszterházyak tulajdonába került.
A törökök az 1590-es években érkeztek a faluba és pusztították el, a település a 17. század elején népesült be újból. A községnek már 1610-ben volt evangélikus papja, az új templom1667-ben épült meg. A fejlődés a 18-19. században indult meg a településen. A kolerajárványban, 1830-ban igen sokan életüket vesztették. Később 1887-ben, pedig tűz pusztította el a falut.

A baboti lakosok mezőgazdaságból, juhtenyésztésből és dohánytermesztésből tartották fenn magukat.

A településen kiépült az elmúlt évtizedekben a vezetékes ivóvíz, csatornahálózat, telefonhálózat, a lakosok közül még ma is sokan mezőgazdaságból élnek.

Nevezetességei
A Kocsányos tölgyek, királyfák, melyeket 1896-ban ültették, több mint száz évesek.
A római katolikus templom 1667.-ből származik, Barokk stílusú, 1911.-ben építették át romantikus formájúra.

Népszerűség: 5% [?]

DénesfaDénesfa a kisalföldön található kapuvártól 8 km.-re, Magyarország északnyugati részén helyezkedik el.

Története
Első említése Dienesfa formában fordul elő, 1402.-ből származik. A települést évszázadokon át a Czirákyak birtokolták, a XVII. Században kis vízivárat építettek.

A területen többször pusztított árvíz, az 1600-as évekbe olyan nagy mértékű volt a pusztítás, hogy a településen élők száma csökkent, sokan elköltöztek a faluból.

A Cziráky családot II. Ferdinánd 1620.-ban bárói rangra emelte. A báró Cziráky László a községet hat évtizedre elzálogosította. A községbe a XVIII. században német nemzetiségű családokat költöztettek.

A vízivár helyén a 19. század elején Hild József tervei alapján, klasszicista kastélyt építettek. Az 1900-as években ismét árvíz pusztított a környéken, majd 1908.-ban megalakult a Rába-szabályozó Társulat.

A Kossuth Tsz. 1959.-ben alakult meg és négy évvel később egyesült a beledi Előre Termelőszövetkezettel.

A települést 1970.-ben közigazgatásilag Beledhez csatolták. Rá két évre, pedig megszüntették a faluban üzemelő iskolát is, ekkortól a gyerekek Cirákra jártak iskolába.

Dénesfa 1990.-ben újra önálló lett, egy év múlva, pedig az alsó tagozatos gyermekek részére újból megindult a tanítás az iskolába.

Nevezetességek

  •  A falu határában ért földet 1920.-ban IV. Károlyt szállító repülőgép, aki innen indult Sopronba majd Budapestre, ennek emlékére építették a Király-kápolnát,
  • Cziráky-kastély,és a 1977 óta védett legelő, ahol az öreg 300-350 éves kocsányos tölgyek találhatóak.

Népszerűség: 3% [?]

FertőhomokSoprontól 16km-re a Kisalföld nyugati részén helyezkedik el. A Fertőtótól délre található, Ausztria közelsége és a Fertő-Hanság Nemzeti Park jó kirándulási lehetőséget kínál az arra járóknak.

A település horvát ajkú, a világörökség része. 1274.-ben Praedium Humuky néven említették először a települést. A falu a Kanizsayaké volt 1411-től, majd a Nádasdyak és a Széchenyi grófok kezébe került.

Az iskola 1864.-ben épült meg. 1906.-ban kapta a „Fertő” előnevet így lett a település neve Fertőhomok. Ekkor épült meg a régi templom helyén az új templom.

A faluban 1908.-ban és 1910.-ben is tűzvész pusztított, később 1919.-ben pedig ugyancsak tűzvész miatt szinte teljesen átépült. Egy évvel később ismét tűz pusztított, ekkor leégett a faluban 40 lakóház.

A művelődési ház 1947.-ben épült meg, három évvel később, pedig megépült a falu könyvtára, orvosi rendelője, vendéglője. Az itt élő gyerekek Hegykőre járnak iskolába, napközi otthonos óvoda viszont működik a településen.

Népszerűség: 3% [?]

HegykőHegykő Fertődtől 5 km-re, Soprontól 20. km-re a Sopron-Fertődi kistérségben található.
A település Kr.e. 3. és 2. évezredben már lakott volt, oklevélben először 1262.-ben említették „villa Igku” néven.

A 14. században a Kanizsay család tulajdona volt, 1454.-ben a család ellenségei feldúlták a települést. Majd 1543.-tól 14 évig a Nádasdy család birtokolta a falut.

Később Esterházy Pál szerezte meg, viszont Széchényi érseknek elzálogosította 1700.-ban pedig a máriacelli bencéseknek. Az uradalmat 1719.-ben Esterházy Antal váltotta vissza. 1711.-ben pestis járvány tört ki, 1899.-ben pedig tűzvész pusztította a falut.

A lakosság 16-17. században halászattal foglalkozott. A 17. században néhány Horváth család települt a faluba, majd a 18. században németek települtek be. A 20. század elején a lakosok közül sokan vándoroltak ki Amerikába.

Az új templomot a régi helyére 1904-ben építették fel. 1972 után nyílt meg a termálstrand, a faluház 1987-ben épült meg. A termálfürdő gyógyhatású vízét 1500 méter mélységből nyerik. 2500 férőhelyes négymedencés a fürdő.

A két ülőmedence alkalmas mozgásszervi megbetegedések gyógyítására, a forrásvize pedig gyomorbántalmak elleni ivókúrára. Hegykő üdülőfaluvá vált, Ausztria közelsége és a Fertő kerékpárútnak köszönhetően sok osztrák vendég érkezik a településre.

Nevezetességei

  • Műemlék jellegű a Szent Mihály római katolikus plébánia templom
  • Pestisszobor 1711.-ből
  • Melegvizes fürdő

Népszerűség: 3% [?]

PetőházaGyőr- Moson- Sopron megyében a Sopron- Fertődi kistérségben található a Kisalföld északnyugati részén, az Ikva- Patak mellett fekszik, Soprontól 27 km.-re.

Petőháza név már az 1390.-es években szerepelt írásos oklevelekben, ekkor a Petőházi családot említették, a községnevével, pedig először 1437.-es évből találkozhatunk.

A terület már a kőkorszakban is lakott volt, 1880.-ban itt, Kelta sírokra bukkantak. A római kórból is találtak leleteket, pl. a Lés erdő alatt egy római kori villa maradványait találták.

A „Cunpald” – kelyhet Petőházán találták a frank püspök 9. századi sírjában. A Petőházi család a 15. században volt a falu birtokosa, a majorüzem 1548 körül indult be. A római katolikus templom még 1766.-os években is fatornyos volt, első említése 1754.-ből való és 1903.-ban építették mai fórmájára.

1535.-ben horvátok vándoroltak a területre ekkortól nagyobb részben már ők laktak a településen. A vasútvonal 1876.-ban épült meg Sopron-Győr között, ekkor már jelentős volt a répatermelés a területen.

A Petőházi Cukorgyár 1871 után épült. A II. világháborúban a gyárat légitámadás érte, amely szerencsére nagyobb károkat nem okozott, a németek, pedig a gyár felrobbantását tervezték, de tervük meghiúsult. Sajnos a gyár vesztesége így is nagy volt, a németek 65 vagon cukrot szállítottak el, a tűzoltókocsival együtt.

A gyárat 1973.-ban korszerűsítették. 2007.-ben elrendelte a Magyar Cukor Zrt. a Petőházi Cukorgyár bezárását.

Látnivalók

  • Arborétum,
  • Termálfürdő, amely főként mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas, igaz még hivatalosan vize nincs gyógyvízzé nyilvánítva.
  • A faluban védett falusi tornácos házakat láthatunk,
  • A Katolikus Szent háromság templom 1902-ben épült, mely romantikus stílusú.

Népszerűség: 3% [?]

TompaládonyAz 1234-ben Ladun néven említett település több részre szakadása után kialakult falvak között szereplő Alsóládonyból származtatják Tompaházát, Berekaljaládonyból Berekalját, Bánládonyból pedig Pórládonyt.

1871-ben Tompaházába beolvadt Berekalja, amely a 20. század elején a Berektompaháza elnevezést kapta, 1941-ben pedig egyesítették Pórládony-nyal Tompaládony néven

Népszerűség: 2% [?]