Sopron Hotels

Megközelíthető
Közúton, a 8-as úton Körmendig, aztán északi irányban a 86-os úton szombathelyig, majd észak fele Vasasszonyfán keresztül Meszlen után kb. 3 km.-re fekszik a település.

Fekvése
Szombathelytől északkeletre az Ablánc patak mellett található Acsád. Környező települései Salköveskút, Vasszilvágy, Meszlen, Gór, Csepreg.

Nevének eredete
Nevét Acsádról a honfoglaló magyarok egyik vezéréről kapta, régi magyar Acsád személynévből ered, mely az Acsa név kicsinyítős változata.

Története

A község már a római korban lakott település volt. 1930-ban, határában egy római kőszarkofág került elő. Nevét 1255.-ben Achad néven említik először. Ablánc nevü határészén feküdt a középkori Ablánc falu, melynek templomát 865-ben szentelték. A faluban 1910.-ben 860 lakos élt, ekkor Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott a település. A két nagy háború a község lakói közül is sok áldozatot követelt az I. világháborúban 37-en, a II. –ban pedig 15.-en haltak meg a lakosok közül.

Látnivalók
Középkori eredetű római katolikus templom, a 15. században épült, majd később átalakították barokk stílusban.
Szegedy-kastélya egy 1723-ban épült udvarház felhasználásával épült, 1824-ben alakították át Klasszicista stílusban, a kastélyt 5 hektáros park veszi körül.
Itt található Magyarország legidősebb páfrányfenyője, amit 1820-ban telepítettek.
Az evangélikus imaház 1989-ben épült meg.

Híres emberek
Acsádon született Rákosy Jenő 1842.-ben aki újságíró, költő, a Népszínház első igazgatója és a Budapesti Hírlap alapítója volt.

Népszerűség: 5% [?]

Kapuvártól 8 km. távolságra, Magyarország észak-nyugati részén helyezkedik el.
1280.-ban említik először írásos oklevelek a települést, 1436.-ban már Hövej néven szerepel. A falu,nevét, agy halászattal foglalkozó Hövej nevű családtól kapta,a hagyomány szerint.

Birtokosa a 13. században a Nagymartoniak majd a 15. században a Vedi-család lett. A középkorban a fő gazdasági tevékenység a halászat és az állattartás volt, ekkor már a földművelés is megkezdte kibontakozását. Az itteni jobbágyok Csornára jártak robotszolgálatokat teljesíteni. A barokk római katolikus templom 1730.-ban épült. Az első világháborúban a falu lakosai közül 23-an estek áldozatul. A höveji hímzés tette a falu nevét híressé a világon, 1962.-ben a brüsszeli világkiállításon a höveji csipke aranyérmet nyert. A csipke készítői alkalmazzák a tulipán, búzavirág, tölgyfalevél és a szegfűformákat, a kötés, pedig kalinkás, pókos, keresztbe öltögetett.

A kötést Barbacson tanulta meg egy falubeli asszony és ő terjesztette el az 1860.-as években. Voltak a faluban olyan családok, akik csak ebből a tevékenységből éltek, a termékek jól eladhatók. A moszkvai népművészeti kiállításon 1954.-ben elismerést kapott a höveji csipke, 20 asszony nyerte el a népművész címet.

A településen 1990.-ben alakult meg az önkormányzat.

Látnivalók

• Római katolikus templom,

• Római katolikus kápolna,

• Csipkemúzeum.

Népszerűség: 4% [?]

A település Sárvártó 18km-re a Metőc-patak partján fekszik.

A 2. században már rómaiak lakták a területet.

Először 1212-ben Kaal néven említették írásban oklevelek a falu nevét, a honfoglalás után Kál horka szállásterülete lehetett a település.

A Szent Péter tiszteletére szentelt templom 1234.-ben már állt. A település nevét híres sajtvásárairól kapta. 1372.-ben Niczky család birtoka volt a község, egészen 1846-ig, mikor is a soproni Rupprecht János lett a birtokos. A cukorgyárat az új birtokos építette a faluban ennek köszönhető, hogy Sajtoskál lett a környéken az egyik legjelentősebb település.

Nevezetességek

• A 13. században épült Római katolikus templom, 1754.-ben építették át Barokk stílusban.
• Rupprecht –kastély 1863-ban építették át emeletes tornyos kastéllyá.
• A Losonczy-kastély 1922.-ben épült át mai formájába.

Népszerűség: 3% [?]

Soprontól délkeletre a Fertő- Hanság kistájon fekszik. 1234.-ben írásos oklevelek még „Villa Ferteud” néven említették, mai nevét az ország közigazgatás átszervezése idején kapta.

Eszterháza a fertődi nevet 1950.-ben vette fel, majd később egyesült Süttörrel.

Süttör ősibb település volt, Eszterháza nevét először 1766.-ban említették.

A település közepén található a barokk stílusú kastély, mely a város legjelentősebb látnivalója, Eszterházy József az 1720-as években kezdte meg a kastély építését. J. Haydn közel két évtizedet töltött Eszterházy Miklós szolgálatában, emlékét emlékszoba őrzi. Az „Eszterházi vigasságok” Európában számos helyen ismertek voltak.

1946.-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.

A Fertő-Hansági Nemzeti Park nagy vonzóerő a turisták számára, kerékpárút köti össze a települést a szomszédos Ausztriával. A településen két templom található a süttöri részen a Szent András templom és az Eszterháza részen az 1986.-ban épült Szent Kereszt templom. Fertőd 1995-ben lett várossá nyilvánítva.

A Fertőd-Pomogy közötti határátkelőhelyet 1990.-ben nyitották meg.

Népszerűség: 7% [?]

Cirák kapuvártól 16 km.-re helyezkedik el. 1265.-ben említették a település nevét először írásos oklevelek „Terra Zyrak” alakban. A Czirákyak tulajdonába volt a község.

A szabadságharcban 7 cziráky vett részt.

A földosztás 1854.-ben történt meg a településen, ebben az időben a lakosság földművelésből és állattenyésztésből élt. Mivel megélhetésüket így nehezen tudták biztosítani, a közeli városokba mentek a lányok cselédnek, a férfiak közül, pedig páran Amerikában próbáltak szerencsét. Majd hazatérve házat építettek és gazdasági felszereléseket, állatokat vásároltak. A lakosság egy része kereskedéssel foglalkozott, a „ciráki kupecokat” a szomszédos megyékben is jól ismerték. A két világháború alatt 51 ciráki lakos vesztette életét. Jobblét termelőszövetkezeti csoport 1951.-ben alakult meg és 5 év múlva már meg is szűnt.

A településen a lakosság szám igencsak csökkenő tendenciát mutat.

A Szent Mihály plébánia templom barokk épület 1366.-ban már említették írásos oklevelek, a toronysisak 1870.-ben készült el.

Király kápolna Cirák és Dénesfa között található, IV: Károly 1921.-ben itt ért földet repülőgépével.

Népszerűség: 3% [?]