Sopron Hotels

Soproni Szálláskatalógus

Mandarin Panzió Sopron Sopron és a Fertő-táj 7 csodája - Ingyenes útikönyv Sopron és környékének felfedezéséhez

A falu írásos emlékekben a XIII. században fordul elő első alkalommal. Első ismert földesura Pot nádor, a helység elnevezése: Váras-Balog. 1242-ben a tatárok elpusztították. III. András korában a falu királyi birtok, neve: Csütörtökhely.

A XV. században oklevelek már német nevén Pfinkstmarktnak említik, amiből kialakult a magyar Pünkösdvásár elnevezés. 1683-ban, Bécs sikertelen ostroma után a törökök, -a többi környékbeli településhez hasonlóan – kifosztották és felgyújtották. Az elpusztult falu helyén a magyaróvári uradalomhoz tartozó major jött létre. A XIX. században Heidhof (Szénaföld, Mezőudvar) néven Habsburg főhercegi birtok volt.

Lakói uradalmi cselédek és idénymunkások voltak. A híres uradalmi jószágigazgató – Jesse Vilmos – emlékére 1880 után a neve Jessemajor lett. 1938-ban az állam megvásárolta a Jessemajor környéki földeket, s helybeli és alföldi cselédeknek adtak házat, földet. A község amelyet nem hivatalosan Pünkösdvásárnak hívtak gyorsan fejlődött 1938-43 között.

Ebben az időben közel ezer lakosa volt, iskola, posta, kultúrház épült, szövetkezetek működtek. 1948 január 1-től Jessemajor, Albertkázmér, Újszajda – Várbalog néven önálló községgé alakult. A “vasfüggöny” leeresztése jelentősen visszavetette a község fejlődését. 1970-1990-ig Jánossomorjához tartozott mint társközség. Várbalog község 1991-ben nyerte vissza önállóságát.

Népszerűség: 5% [?]

A Szombathelytől északra elhelyezkedő település első okleveles említése 1284-ből származik. Neve alapján kezdetben királynéi birtok lehetett. Kisasszonyfalva és Nagyasszonyfalva nevű része 1937-ben egyesült.

Templomának titulusa Nagyboldogasszony. Határában avar kori temetőt tártak fel, melynek leletei a Kultúrházban rendezett állandó kiállításon tekinthetők meg. A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt.

Az I. világháborúban 126-an vettek részt, közülük 28-an haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938-41. között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a II. világháborúba is.

Ez utóbbi a helység lakosai közül 21 főnyi áldozatot követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél évszázad múlva, a rendszerváltozást követően lehetett hivatalosan is megemlékezni. A község az 1990-ig létezett tanácsrendszerben a söptei közös tanácshoz tartozott.

Népszerűség: 2% [?]

AgyagosszergényA község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári kistérségben található.
Fekvése: a Hanság déli részén fekszik a település kapuvártól 8 km.-re.

Története
A község 1927.-ben jött létre két falu: Agyagos és Fertőszergény egyesítésével, ekkor a neve Fertőszergényagyagos volt, majd egy évvel később módosult a neve Agyagosszergényre.

Nevezetességei

  • A Római katolikus templom, amely műemlékjellegű és romantikus stílusban épült, a XVIII. században a Barokk templom átépítésével és megnagyobbításával 1883-ban.
  • Nepomuki szent János-szobor egy klasszicista stílusú alkotás 1831-ben készült.
  • Kőkereszt ugyancsak Klasszicista stílusú 1832-ből
  • Mária szobor 1762-ből származik
  • Kálvária szoborcsoport XVIII. század végén készült el
  • a díszes oszlopon álló Mária, amely szobor 1889-ből származik,
  • Népi parasztházak

Népszerűség: 7% [?]