Sopron Hotels

Fertőboz Soprontól 12km.-re, Magyarország észak-nyugati részén helyezkedik el, a község a Fertő-Hanság- Nemzeti Park része.

Története
A falut 1281.-ben egy oklevélben Terra Boziasnak nevezték, már az őskorban is lakott település volt.

A rómaiak idején valószínű, hogy fürdőhely volt a település. A község a középkorban a Kanizsai család tulajdona volt, majd a Nádasdy családé lett és később a 18. században a Széchenyi család tulajdonába került. A bozi templom 1732.-ben épült, később 1903.-ban hozták rendbe, de még ebben az évben leégett.

A tűzvész után újjá építették, a főoltárkép Stornó Ferenc műve. Az anyakönyvezetés 1772.-ben vette kezdetét a faluban, ekkor vált külön a falu a hidegségi anyaegyháztól. A Gloriette 1802.-ben épült meg melyet Széchenyi Ferenc építettet, a falu legjelentősebb műemléke.

A Széchenyiek 1811-1812.-ben alakították ki a hegyoldalba vájt borospincéket. Széchenyi István építette 1832.-ben a bozi fürdőtelepet és a hajókikötőt. 1903.-ban tűzvész pusztította el a település nagy részét, ekkor leégett a templom és az iskola is. Kisboz néven egy útca épült 1910.-ben, ez a vidék a későbbiek folyamán fokozatosan benépesült.

A községből 1946.-ban 440 németajkú lakost telepítettek ki. Fertőboz lakóinak száma az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat, a falunak nincs óvodája, iskolája és művelődési háza. A gyerekek Nagycenkre járnak iskolába.

Látnivalók

• Gloriette kilátó
• Bozi templom
• Széchenyi síremlék
• Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút, ami Fertőbozt nagycenkkel köti össze.

Népszerűség: 3% [?]

Soprontól 16km-re a Kisalföld nyugati részén helyezkedik el. A Fertőtótól délre található, Ausztria közelsége és a Fertő-Hanság Nemzeti Park jó kirándulási lehetőséget kínál az arra járóknak.

A település horvát ajkú, a világörökség része. 1274.-ben Praedium Humuky néven említették először a települést. A falu a Kanizsayaké volt 1411-től, majd a Nádasdyak és a Széchenyi grófok kezébe került.

Az iskola 1864.-ben épült meg. 1906.-ban kapta a „Fertő” előnevet így lett a település neve Fertőhomok. Ekkor épült meg a régi templom helyén az új templom.

A faluban 1908.-ban és 1910.-ben is tűzvész pusztított, később 1919.-ben pedig ugyancsak tűzvész miatt szinte teljesen átépült. Egy évvel később ismét tűz pusztított, ekkor leégett a faluban 40 lakóház.

A művelődési ház 1947.-ben épült meg, három évvel később, pedig megépült a falu könyvtára, orvosi rendelője, vendéglője. Az itt élő gyerekek Hegykőre járnak iskolába, napközi otthonos óvoda viszont működik a településen.

Népszerűség: 3% [?]

A település a Fertő és a Hanság között található a Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén. A terület már a kőkorszakban is lakott volt. 1313.-ban említtették először írásos oklevelek a falu nevét.

Birtokosai voltak az Eszterházy, Nádasdy, Széchenyi családok. A faluban jelentős foglalkozás a halászat és a gyékényfonás volt. 1710.-ben pestis járvány tombolt a faluban ennek következtében a lakosság egyharmada vesztette életét.

A hardekk szobrot 1741-ben emelték a járványban elhunytak tiszteletére.

A templomot 1752.-ben építették barokk stílusban majd klasszicista stílusba 1846.-ban építették át.

A településen található a Kócsagvár, amely az 1991.-ben alapított Fertő-Hanság-Nemzeti Park Igazgatóság központi épülete.

Népszerűség: 2% [?]

Soprontól délkeletre a Fertő- Hanság kistájon fekszik. 1234.-ben írásos oklevelek még „Villa Ferteud” néven említették, mai nevét az ország közigazgatás átszervezése idején kapta.

Eszterháza a fertődi nevet 1950.-ben vette fel, majd később egyesült Süttörrel.

Süttör ősibb település volt, Eszterháza nevét először 1766.-ban említették.

A település közepén található a barokk stílusú kastély, mely a város legjelentősebb látnivalója, Eszterházy József az 1720-as években kezdte meg a kastély építését. J. Haydn közel két évtizedet töltött Eszterházy Miklós szolgálatában, emlékét emlékszoba őrzi. Az „Eszterházi vigasságok” Európában számos helyen ismertek voltak.

1946.-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.

A Fertő-Hansági Nemzeti Park nagy vonzóerő a turisták számára, kerékpárút köti össze a települést a szomszédos Ausztriával. A településen két templom található a süttöri részen a Szent András templom és az Eszterháza részen az 1986.-ban épült Szent Kereszt templom. Fertőd 1995-ben lett várossá nyilvánítva.

A Fertőd-Pomogy közötti határátkelőhelyet 1990.-ben nyitották meg.

Népszerűség: 7% [?]