Sopron Hotels

Kópháza egy község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben. Soprontól 7 km-re dél-keletre fekszik lakosainak száma ~1900 fő, amely évről évre növekszik. A lakosság 60 %-a horvát nemzetiségű vagy beszéli a nyelvet. Megközelíthető Győr felől a 85-ös úton Nagycenkig, tovább a 84-esen, vagy Sümeg felől a 84-esen; vasúton: a Sopron-Szombathely vonalon.

Története
A 12. századi oklevelek Kópháza község mai területén két településről tesznek említést, Ravazd és Vis névvel.

Egy 1429-ben kelt oklevélben található először a magyar hangzású “Kolphaza” elnevezés. A név eredete Kolb Péter városi polgár nevéhez fűződik, aki nagyobb részt birtokolta a települést.

Kópháza 1430-tól 1848-ig Sopron jobbágy-községe volt.

Az első horvát letelepülők nevei 1537-től kezdődően találhatók az oklevélben. Az idevándorolt horvátok főleg a tengermelléki területekről származtak.

A község közepén található Szent Márton templom, amely régen a temető dombon állt. A 18. század végén bontották le, hogy felépítsék új helyén. A község nevezetessége a 18. század második felében a Szűzanya tiszteletére épült kápolna, amely a környék és a távolabbi horvátság zarándokhelye.

1987-ben került felavatásra a faluház, ahol a helytörténeti gyűjteményt tekinthetik meg az ide látogatók.

Népszerűség: 7% [?]

A község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári kistérségben található.
Fekvése: a Hanság déli részén fekszik a település kapuvártól 8 km.-re.

Története
A község 1927.-ben jött létre két falu: Agyagos és Fertőszergény egyesítésével, ekkor a neve Fertőszergényagyagos volt, majd egy évvel később módosult a neve Agyagosszergényre.

Nevezetességei

• A Római katolikus templom, amely műemlékjellegű és romantikus stílusban épült, a XVIII. században a Barokk templom átépítésével és megnagyobbításával 1883-ban.
• Nepomuki szent János-szobor egy klasszicista stílusú alkotás 1831-ben készült.
• Kőkereszt ugyancsak Klasszicista stílusú 1832-ből
• Mária szobor 1762-ből származik
• Kálvária szoborcsoport XVIII. század végén készült el
• a díszes oszlopon álló Mária, amely szobor 1889-ből származik,
• Népi parasztházak

Népszerűség: 7% [?]

Győr- Moson- Sopron megyében a Répce mellett található a település, Kapuvártól 22 km.-re. A község jelenleg 259 lakosú.

Története
A falu nevét 1382.-ben „ Chapford” néven említették oklevélben. Már a rómaiak korában is éltek itt emberek, ezt egy római kori település feltárt maradványai bizonyítják. A római katolikus kápolna már a középkorban is állt, viszont a törökök felgyújtották és egy 1713.-as írásból tudjuk, hogy ekkor még a kis kápolna romokban állt. A falu két község Répcejánosfa és Répcecsáford összevonásával jött létre 1939.-ben. A kis kápolna Jánosfa területén állt. Jánosfát először 1414.-ben említették oklevelek.

A lakosság 1796 és 1899 között katolikus és evangélikus felekezetű volt. A Répce mellett található nagy kiterjedésű rét termése az állattartásra igencsak alkalmas.

A termőföldeken kukorica, árpa, búza, zab, napraforgó és burgonya nagy mennyiségben és jó minőségben termeszthető termeszthető.

A község lakosa volt Simon Elemér, aki a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke volt, az ő tulajdona volt a csáfordi kastély parkkal, ahol ma Szociális Otthon működik.

A falu külterületén a jánosfai malomnál rendezi a Forráshely alapítvány a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját, mely egész nyáron át tartó táborozás.

Nevezetességek

• Kocsányos tölgyerdő a tölgyek 250-300 évesek lehetnek.
• A községbe vezető közúton található a magyar- és magas kőris, a kőrisfák életkora 140 év körüli. Magyarországnak ez a legidősebb magyar kőris fasora.

Népszerűség: 3% [?]

Himod Kapuvártól délre 12 km.-re helyezkedik el. Az ország északnyugati részén, Győr-Moson-Sopron megyében.

A településen jelenleg 750-en laknak, a lakosság egyre inkább idősödik a faluban. A települést először 1408.-ban említették írásos alakban oklevelek „Hymod” alakban. A középkortól már a győri püspök birtokolta a falut, viszont 1593.-ban árvíz pusztított a környéken, ekkor a lakosság jelentős része elhagyta a falut.

A lakosok a Répcétől másfél km.-re telepedtek le. A XVII. Században a lakosság többsége halászattal, halkereskedelemmel foglalkozott.

Látnivalók
A XVIII. század végén épült római katolikus templom, amit 1878.-ban bővítettek.

Népszerűség: 3% [?]

Lövő Győr-Moson-Soprom megyében a Sopron-Fertődi kistérségben található.
Időszámításunk előtt 34 évvel már rómaiak éltek a településen, az utak mentén őrállomásokat helyeztek el, az egyik ilyen őrállomás Lövőn volt. 568.-tól a Dunántúlt az avarok népesítik be.

A településen 950.-ben német krónikások „ad Lova” vagyis lövő melletti csatákat említenek. A tatárjárás idején a tatárok elűzték a falu lakosságát. Majd IV. Béla bajor telepeseket telepített a környékre. A 14. századtól a falu földesúri fennhatóság alá került. 1532.-ben a török seregek pusztítottak a faluban. Majd a 17. században a törököt kiűző katonák végeztek hatalmas pusztítást a területen.

A települést a tűz sem kímélte 1664.-ben és 1683 is tűzvész pusztított. 1873.-ban volt a legnagyobb tűzvész faluban. 1711.-ben pestis járvány tőrt ki kb. 100 fő volt az áldozatok száma. A „déli-vasút” 1865.-ben indult meg a Sopron-Kanizsa útvonalon, ekkor a falu állomásként szerepelt. Az I. világháborúban 70 lövői lakos nem tért vissza.

A településen jelenleg 1435 főt számolnak.

Népszerűség: 3% [?]

A település a Fertő és a Hanság között található a Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén. A terület már a kőkorszakban is lakott volt. 1313.-ban említtették először írásos oklevelek a falu nevét.

Birtokosai voltak az Eszterházy, Nádasdy, Széchenyi családok. A faluban jelentős foglalkozás a halászat és a gyékényfonás volt. 1710.-ben pestis járvány tombolt a faluban ennek következtében a lakosság egyharmada vesztette életét.

A hardekk szobrot 1741-ben emelték a járványban elhunytak tiszteletére.

A templomot 1752.-ben építették barokk stílusban majd klasszicista stílusba 1846.-ban építették át.

A településen található a Kócsagvár, amely az 1991.-ben alapított Fertő-Hanság-Nemzeti Park Igazgatóság központi épülete.

Népszerűség: 2% [?]

Soprontól 30 km-re található a település Győr-Moson_Sopron megyében, a Sopron – Fertődi kistérségben.

1928.-ban Röjtök és Muzsaj egyesítéséből keletkezett a falu. A templomot Szent István király építette Szent Péter tiszteletére. 1232-ből való az első írásos bizonyíték Muzsaj község létezéséről.

A XVI. Században a Muzsaji család volt Muzsaj birtokosa. A törökök a falut felégették és a Szent Péter templomot is, lerombolták.

Az 1600-as években Széchenyi György létesített egy vízimalmot a községben. A településen többször pusztított árvíz mivel az Ikva patak Röjtök és Muzsaj között folyik.
A falu kápolnája 1923.-ban épült meg, a Szűzanya lourdi jelenésére szentelték fel. 1265-ben említették Röjtök nevét először írásos oklevelek.

A Verseghi-féle kastély Röjtök területén helyezkedik el, a 16. században még csak földszintes udvarház volt, majd 1750.-ben emeletesre építették. 1950 és 1980-as évek között SZOT Gyermeküdülőként üzemelt.

1999-től a Kastélyszálló Szidónia elnevezést kapta a négycsillagos szálloda. A római katolikus templomot 1869.-ben bontották le és kezdték meg az új jelenlegi templom építését.

Népszerűség: 3% [?]

A település Győr-Moson-Sopron megye déli részén helyezkedik el, fertődtől 17, Soprontól 34-km távolságra.

1257.-ben említették először írásos oklevelek, Calha néven. Középkorban a Nagymartoniak voltak a település birtokosai. 17. században a Nádasdyak majd a 18. században a Festeticsek, később, pedig a Széchenyi család kezébe került a bírtok.

A falu területén a rossz minőségű, homokos, kavicsos talaj csak gyenge termést eredményezett, így a településre az állattenyésztés sertés és juhtartás volt a jellemző a 19. század elejéig. 1959.-ben alakult meg a Hajnalcsillag Termelőszövetkezet, majd 1970.-ben összevonták a Pusztacsalád, Iván, Répceszemere termelőszövetkezetet.

A falu népessége a 19. században növekedésnek indult, így 1930.-ban 701 lakost számoltak a településen, viszont a II. világháború után a népességcsökkenés lett a jellemző.

Nevezetességek a településen:

• Szent István szobor, ez az ország első Széchenyi István szobra.

•   A XVIII. századi római katolikus templom.

Népszerűség: 2% [?]

Győr- Moson- Sopron megyében a Sopron- Fertődi kistérségben található a Kisalföld északnyugati részén, az Ikva- Patak mellett fekszik, Soprontól 27 km.-re.

Petőháza név már az 1390.-es években szerepelt írásos oklevelekben, ekkor a Petőházi családot említették, a községnevével, pedig először 1437.-es évből találkozhatunk.

A terület már a kőkorszakban is lakott volt, 1880.-ban itt, Kelta sírokra bukkantak. A római kórból is találtak leleteket, pl. a Lés erdő alatt egy római kori villa maradványait találták.

A „Cunpald” – kelyhet Petőházán találták a frank püspök 9. századi sírjában. A Petőházi család a 15. században volt a falu birtokosa, a majorüzem 1548 körül indult be. A római katolikus templom még 1766.-os években is fatornyos volt, első említése 1754.-ből való és 1903.-ban építették mai fórmájára.

1535.-ben horvátok vándoroltak a területre ekkortól nagyobb részben már ők laktak a településen. A vasútvonal 1876.-ban épült meg Sopron-Győr között, ekkor már jelentős volt a répatermelés a területen.

A Petőházi Cukorgyár 1871 után épült. A II. világháborúban a gyárat légitámadás érte, amely szerencsére nagyobb károkat nem okozott, a németek, pedig a gyár felrobbantását tervezték, de tervük meghiúsult. Sajnos a gyár vesztesége így is nagy volt, a németek 65 vagon cukrot szállítottak el, a tűzoltókocsival együtt.

A gyárat 1973.-ban korszerűsítették. 2007.-ben elrendelte a Magyar Cukor Zrt. a Petőházi Cukorgyár bezárását.

Látnivalók

• Arborétum,

• Termálfürdő, amely főként mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas, igaz még hivatalosan vize nincs gyógyvízzé nyilvánítva.

• A faluban védett falusi tornácos házakat láthatunk,

• A Katolikus Szent háromság templom 1902-ben épült, mely romantikus stílusú.

Népszerűség: 3% [?]

Győr- Moson- Sopron megyében a Sopron- Fertődi kistérségben található.
1291.-ből való első írásos említése Pereszteg néven. A cseh husziták égették fel a falut 1454.-ben. 1536.-ban a Nádasdyak voltak a falu birtokosai.

A XVII. Században a településen két malom működött az Ikva patakon. Az 1677.-es évtől a Széchenyyek lettek a birtokosok. A törökök (1683), utána, labancok majd kurucok pusztítottak a településen. A XVII. századtól németek és horvátok települtek a faluba, előtte csak magyarok éltek itt.

Pereszteg jelenleg önálló község, Pereszteg és Sopronszécsény egyesítéséből jött létre 1951.-ben.

Sopronszécsény

1261.-ben említik írásos oklevelek először, majd Zechun néven 1331.-ben írtak róla. A török teljesen elpusztította 1529.-ben.

A II. világháborúban a két faluból 24 lakos halt hősi halált. 1948.-ban kapott Pereszteg önálló körjegyzőséget, a termelőszövetkezet 1950.-ben alakult meg. A faluban 9 cigány család lakott, a múlt században a peresztegi cigányzenekar igencsak híres volt a vidéken.

Nevezetességek

• Plébánia templom mellett Mária szobor áll, mely 1810 körül készült.
• 1800.-as évekből való Szent Flórián, Szent Donát és Nepomuki szent János szobra,
• 1861.-ben készült el a soproszécsényi Szent Vid rk. templom, mellette látható az
• 1780.-as évből a Nepomuki Szent János szobor,
• 1783.-ból való a temető utcájában álló szentháromság szobor.

Népszerűség: 4% [?]