Sopron Hotels

Elhelyezkedése
A Dunántúl északnyugati részén a Fertő-tó és a Soproni-hegység között Magyarország nyugati kapujában az Ikva patak partján fekszik Sopron.

Története
A város területe és vidéke már évezredekkel ezelőtt is lakott hely volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a korai vaskor illér eredetű népessége ezen a területen földvárakat épített. A várostól 5 km.-re eső Várhely volt közülük a legjelentősebb.

Legrégebbi leleteket Ágfalva, Kópháza, Sopronkőhida határában találták. I. e. I.V. Sz. közepén kelták jöttek a környékre. Majd a Rómaiak szállták meg a környéket, akik kereskedőkből és veteránusokból álltak és várost alapítottak a Borostyánkő út mellett.

Az ő munkájuknak köszönhető, hogy Scarbantia-Sopron jelentős településsé vált. A városban Capitolium, forum, amphitheatrum volt, s nagy méretű istenszobraik Juno, Minema, Jupiter képmásai melyeket márványból formáltak, maradtak ránk.

A 374-es quad betörést követően szűnt meg a római közigazgatás, a lakosság, pedig elmenekült. Évszázadok során gótok, kunok, avarok éltek a területen.

A honfoglaló magyarok a IX. században jelentek meg a megyében.

A város I. István korában jelentős településsé vált, ebben az időben a római város helyén alakult ki a királyi vármegye első emberének, a várispánnak a székhelye, nevét minden bizonnyal első ispánjáról, Suprunról kapta.

A város német neve Ödenburg, amely arra a várra utal, amely mellett a XII. század végére mezőváros alakult ki.

IV. Béla a tatárjárást követően a városban johannitákat telepített le ők megépítették a rendházukat, a Szent János-kápolnát.

A település mely már ekkor fallal volt körülvéve 1277.-ben önállósult, ekkor kapta meg a városi rangot, ezen kívül, pedig vámmentességet, árumegállító-, vásárjogot kapott.

A város a nyugatra vezető kereskedelmi főútvonal mellett helyezkedett el, kereskedői az Adriai-tenger partjáig Zenggig közlekedhettek.

Főleg minőségi bor kiviteléből és közvetítő kereskedelemből éltek. A lakosság többségének csaknem 80%-ának volt szőlője az 1526-os évben. A város vezetése a reformáció idején a lutheránusoké lett.

A XVI-XVII. Században a lakosság megsokszorozódott ez az időszak a céhek virágkorának számított Viszont az 1600-as években, a városban pestis és tűzvész pusztított, Lackner Kristóf városbíró 1604-ben alapította meg a soproni Nemes Tudós Társaságot ez a társaság csaknem 70 évig működött. 1611.-ben itt koronázták meg II. Ferdinánd feleségét, 1681.-ben pedig I. Lipót feleségét, Eleonóra Magdaléna királynét, majd 1625.-ben III. Ferdinándot itt választották királlyá.

A gazdag város kasszáját a törökök elleni háború és a kuruc korszak apasztotta le. 1748.-tól Szilézia Poroszországhoz kerülése után a város elvesztette a legfontosabb borpiacait, ebben az időben sok szőlőt kivágtak, szántófölddé alakították. A szőlőművelés hagyományait ma is őrzik a zárt sorban épült, jobbára földszintes gazdaházak és egyre többen árulják megint a jó minőségű soproni borokat.

A borokhoz jellegzetes ponzichter ételeket ajánlanak a soproniak. A soproni szőlős gazdák (Bohnen Züchter- azaz babtermelő- nevüket az itt élő szőlősorok között termesztett babról kapták.)

A XVIII. század közepétől itt volt az országban másodikként állandó kőszínház, ahol Haydn is többször koncertezett. Az evangélikus líceum diákjaiként itt élt Batsányi János, Döbrentei Gábor, Berzsenyi Dániel, Ráth Mátyás.

Napóleon csapatai 1809.-ben érkeztek a városba és fél éven keresztül szállták meg a várost és környékét.

Majd az osztrák gazdasági elnyomás az ipari vállalkozásokat és a helyi kereskedelmet is veszélyeztette. A reformkorban Széchenyi idején a vállalkozó kedv újra fellendült ekkor épült meg a Sopron- Bécs összekötő vasút.

Az első világháború után az 1921-es népszavazás a Sopron hűségét bizonyította, a lakosság ekkor döntött arról, hogy a trianoni határok szerint is Magyarországhoz akar tartozni- ekkor kapta a város a Hűség városa nevet.

A második világháborúban igencsak sokat szenvedett a város és lakossága, súlyos légitámadások érték a települést.

1946.-ban a város és környékén élő német ajkú lakosságnak nagy részét kitelepítették.

A város fejlődését határváros lévén egy időben sokáig korlátozták, a város 1950.-ben megszűnt megyeszékhely lenni.

1975.-ben a várost Európa-díjjal tüntették ki, a régi korok emlékeinek rendbehozataláért.

A szőlőjéről és borairól híres városban és környékén már 2000 évvel ezelőtt is folyt szőlőgazdálkodás, Sopron az ország történelmi borvidékei, közé tartozik. „szőlő és bor városa” nevet viseli. A leginkább elterjedt szőlő fajtája a kékfrankos melynek sötétvörös bora savakban igen gazdag, kellemes zamatú.

Népszerűség: 22% [?]

Most hunyja le a szemét néhány percre, és képzelje el, amint egy rövid időre kiszakad a hétköznapok könyörtelen világából! Egy nyitott elektromos kisbusz kényelmes bőrülésén ül. Sopron nevezetességei közel kerülnek Önhöz. A hangszóróból áradó lágy hang ismerteti a látnivalókat.

Az 53.000 lakosú Sopron hazánk egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. A Soproni-hegység az Alpok legkeletibb nyúlványa. Kristálytiszta levegőjének köszönhetően Sopron jegyzett klimatikus gyógyüdülőhely.

Sopron változatos természeti adottságai, hangulatos utcái, történelmi műemlékei több ezer látogatót vonzanak évről évre. Sopron Magyarország műemlékekben leggazdagabb vidéki települése. A város területének több mint a fele műemléki védelem alatt áll.

Sopron környékén a bortermelés több mint 2000 éves múltra tekint vissza. 2004 óta Sopron hivatalosan is a „Kékfrankos fővárosa” cím büszke birtokosa.
A Bécsi külváros a soproni gazdapolgárok vagy poncichterek és kézművesek negyede. Itt épült fel Sopron legelső temploma, majd további három templom. Ezért a Bécsi külvárost templom negyednek is nevezik.

A Római Birodalmat védelmező légiósok a III. századtól a városokat városfallal vették körül. Scarbantia városfalának helyét a Borostyánkő-út határozta meg. Két kapun keresztül lehetett Scarbantiába bejutni. A kapuknál fegyveres őrök teljesítettek szolgálatot. A várfal erősségének és a városlakók küzdelmének köszönhetően Sopront ritkán sikerült bevennie az ostromlóknak.

A Várkerület a régi várárok külső peremén jött létre, a régi városfalak ívét követve. A 12. századtól kezdve a város kereskedelmének fő színtere.
A Tűztorony Sopron jelképe. Barokk hagymakupolája a kétfejű sassal 58 méter magasra emelkedik, így a város több pontjáról is jól látható.

A Fő tér minden épülete műemlék. Sopron egyik legszebb épülete a Storno-ház. A család három nemzedéke rendkívül gazdag és értékes magángyűjteményt hozott létre.

A Lackner- vagy Generális-ház Sopron híres polgármesterének volt a lakhelye. Másik elnevezése onnan ered, hogy ebben a házban szállásolták el évszázadokon keresztül a város katonai parancsnokait.

A Fabricius-házat egy római kori középület maradványain emelték a középkorban. Fabricius Endre – mint líceumi diák – látta el a Sopronban katonáskodó Petőfit könyvekkel.

A Patika-házban a 16. századtól működött az Angyal Patika. Neves orvosok és gyógyszerészek éltek falai között.

A Gambrinus-házat tartják Sopron legrégebbi városházának. Az erkély mögötti szobában jegyezte le Gugelweit János, városi jegyző a Soproni virágéneket, amely a magyar nyelvű világi költészet legrégibb példája.

A Fő téren álló Kecske-templom több építési korszak jegyeit viseli magán. Az épület három koronázás és öt országgyűlés színhelye volt a történelem során.

A Fő tér közepén álló Szent Háromság szobor a magyarországi barokk szobrászat egyik legértékesebb alkotása. A fogadalmi szobrot a 18. század végén fellépett pestisjárvány idején emelték.

Kirándulásunk során felkeressük Fertőrákost is. Fertőrákos Soprontól 7 kilométerre, a Fertő partján fekszik. Természeti és történelmi emlékeiért turisták tízezrei keresik fel évről évre.

Fertőrákos környékét már a rómaiak is kedvelték. Ebből a korból származik a Magyarországon egyedülálló Mithras- szentély is, amely az egykori Scarbantia környékének egyik legérdekesebb római kori emléke.

1002-ben lett a győri püspökség birtoka a település. Szép fekvése, jó levegője, a festői Fertő közelsége indíthatta a püspököket arra, hogy itt építsenek kastélyt maguknak. A kastély nyári rezidenciaként, olykor menedékként szolgálta a győri püspököket. A régi városfalakkal határolt településmag 1969 óta műemléki védelem alatt áll.

A fertőrákosi lajtamészkő a történelem során a közeli és a távolabbi környék kedvelt építőköve volt. Könnyen fejthető, jól alakítható és az időjárás viszontagságainak ellenálló. Már a rómaiak is használták Scarbantia falaihoz. Amikor az 1. világháború után a műkő és a vasbeton elterjedt, egyre jobban kiszorult az építkezéseknél a terméskő.

A fertőrákosi kőfejtőben 1948-ban megszűnt a bányászat. Az utókornak egy hatalmas katlan és ehhez kapcsolódó gigantikus termek földalatti labirintusa maradt vissza. Itt alakították ki a Barlangszínházat, amely 1970 óta a Soproni Ünnepi Hetek előadásainak egyik helyszíne.

Ön is szívesen felkeresné ezeket a helyszíneket? Akkor miért ne szakítana rá időt? Legyen része Önnek is egy felejthetetlen soproni kirándulásban!
Ismerje meg Ön is Szerdahelyi Gergely idegenvezető soproni kirándulóprogramjait!
SOPRONI KIRÁNDULÓPROGRAMOK CSALÁDOKNAK

Népszerűség: 15% [?]

11.000 lakosú Kapuvár, Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld két tájegységének – a Rábaköznek és a Hanság-medencének – találkozásánál, kedvező közlekedésföldrajzi helyzetben, a 85-ös fő út két oldalán Győrtől 49, Soprontól mintegy 39 km-re található. A város központjától 12 km-re észak felé található a pamhageni határátkelő.A város nagy kincse a 62 C°-os, 1762 méter mélyről előtörő minősített gyógyvíz, melyet bő hozamú források táplálnak. Minden irányból 2-3 km-es távolságban erdők veszik körül a várost, remek kirándulási lehetőséget nyújtva, a természetet szerető turistáknak.

Már az őskortól lakott terület. Őskori, kelta, római, avar, népvándorlás kori temetők leletei, Árpád-kori település feltárt anyaga utal a múltban itt élt emberek életformájára.

Kapuvár település létrejötte a honfoglalás utánra tehető. A kalandozó magyarok Augsburgi veresége után (955) a magyarok – kortárs krónikások szerint – megtorló hadműveletektől tartva az ország nyugati oldalán elárasztásokkal, mocsarakkal, akadályrendszerek építésével erős gyepűrendszert alakítottak ki, melyek szűk átjáróit megerősített kapukkal őrizték.

Ezek egyike a már 1162-ből adatolható Kapuvár (castrum illud quod vulgariter Capuu dicitur), melynek első ismert várnagyát (comes Dytricus castellanus de Kopu) egy III. Andrásnak címzett jelentés említ. A királyi várat birtokszervezetével együtt Zsigmond király nem sokkal koronázása után hívének Kanizsay Jánosnak és fiainak adományozza, akik több-kevesebb viszálykodás árán (Újlaki és Rozgonyi foglalás) megőrzik a család fiága kihalásáig, majd leányágon öröklődve Nádasdy Tamásé lett.

A település várának hadászati jelentősége a török időkben ismét növekedett, az oszmán csapatok többször elfoglalták, de tartósan nem tudták megvetni a lábukat Kapuváron. Időközben a település mezővárossá vált (1558), a várvédőinek Nádasdy Ferenc telkeket adományozott (1639-től).

De Kapuvár urát a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégezték, város a kincstár kezelésébe került, majd I. Lipót császártól 1671-ben és 1676-ban kiváltságleveleket nyert. 1681-ben Esterházy Pál nádor örökjogon szerezte meg magának, így Kapuvár az óriási Esterházy uradalom része lett.

Rákóczi-szabadságharc kitörése után, a Rábaköz hadszíntérré vált. Kapuvára szabadságharc idején többször gazdát cserélt, mígnem a várát 1709-ben a visszavonuló kuruc csapatok felrobbantották, nehogy a labancok erődítménye legyen.

Az Eszterházyak barokk stílusú kastéllyá építették újjá, és akkor nyerte el a ma is látható formáját. E kastélynak lakója volt rövid ideig a legendás víziember, Hany Istók.
Kapuvár mezővárost az 1871. évi törvénykezés újból “községgé” minősítette vissza, de pecsétjén öntudatosan továbbra is feltüntették a “mezőváros” szót.

A XIX. század végére Kapuvár környékén erős kapitalizálódási folyamat indult meg. 1864-ben a kapuvári uradalmat báró Berg Gusztáv vette bérbe, aki továbbfejlesztette a gazdaságot, a csatornázások folytatásával további szántóföldeket nyert a Hanság lápterületeiből, 1880-ban gazdasági vasutat épített Kapuvár vasútállomás és Öntésmajor között, mely a századfordulóra az egész béruradalmat behálózta.

Meghonosította a korszerű cukorrépa termesztést. A nyersanyagot az 1879-ben épült petőházi cukorgyárba szállította. Emellett malmot, szeszgyárat valamint fűrésztelepet is létesített.

1875-ben, báró Berg Gusztáv hosszadalmas szervező munkája eredményeként megépült a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút, a majorokat, fő útvonalakat ma is meglévő, impozáns fasorokkal díszíttette. Nem véletlen, hogy 1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert a kapuvári uradalom mintagazdasággá alakításáért.

Sopron vármegyében Kapuváron építettek először polgári iskolát, s ezzel egy időben közkórházat.

Az I. világháborút követően fél évig településünk adott helyet a Sopron vármegye
hivatalainak.

Az Esterházy Hercegi Hitbizomány modern, szociálisan érzékeny, az alkalmazottaknak viszonylag magas életszínvonalat biztosító nagybirtokként került a II. világháború után államosításra.

1950-es években számottevő ipartelepítés kezdődött melynek köszönhetően Kapuvár 1969-ben ismét visszakapta városi rangját és azóta is körzeti központként működik.

Népszerűség: 8% [?]

Mióta vagy a klub alkalmazásában?

Tizenhárom évig játszottam az FC Sopron csapatában, aztán idekerültem, az SVSE-hez. Kis időre visszakerültem az FC-hez, és már egy éve itt futballozom a Vasútban.

Eddig nem úgy ismertelek, mint egy agresszív játékos, mégis kiállítottak téged…

Nem vagyok agresszív! Életemben először állítottak ki. Az bosszant, hogy nem is csináltam semmit, és azért kaptam pirosat!

Hogy volt pontosan?

Beszólt valamit a celli srác, szóváltásba keveredtünk, arcon köpött, majd testtel odaálltam, ő meg feldobta magát. A hazai csapat ezután üldözni kezdett, majd a lefújás után a játékvezető mindkettőnket kiállította, mondván én megütöttem, ő meg törlesztett.

Erősnek érzed a csapatot?

Ezzel a kerettel a feljutás a cél! Bajnokságot szeretnénk nyerni, és mindenképpen fel akarunk jutni az NB2-be!

Erősödött a keret. Hogy látod az esélyeidet?

Meg kell küzdeni a posztokért! Többen vagyunk minden posztra, versenyhelyzet van, ami úgy gondolom, így jó!

Beszéljünk kicsit a jövőről.

Mindenképpen itt fogok maradni! Ha feljutunk, ha nem. Ezt megígérhetem! Jó a társaság. Egy összetartó közösség, és jól működő csapat vagyunk!

Népszerűség: 3% [?]

Elégedett vagy e magaddal és a csapattal a tavalyi szezon után? Read the rest of this entry »

Népszerűség: 2% [?]

A műtét augusztus 3-án lesz, és remélem jól sikerül! A lábam így még mindig úgy van, ahogy volt! Szarul! Visszatérés? Jó kérdés még meglátjuk először legyek túl a műtéten aztán majd.

Read the rest of this entry »

Népszerűség: 1% [?]

Elindult a csapat egy sikeres úton. Várható további fejlődés?

„Hosszú még az út. Nagyon sokat kell még tenni, hogy lássuk a célt! Rengeteget kell dolgozni! Lesznek változások, a keretből biztosan távoznak páran, és érkezőket is várunk. Mi hosszú távra tervezünk. Két módja van az eredményes munkának: vagy 100 millió euróért megveszünk mindenkit, vagy a magunk módján alakítgatjuk a csapatot. Még az út elején vagyunk.”

Fiúkkal sikerült megtalálni a közös nevezőt?

„Úgy gondolom elfogadtak. Látják, hogy komolyan veszem. Látják, érzik, hogy nekem a futball rettenetesen fontos. A közös hangot könnyű volt velük megtalálni. Teljesen jó a munkakapcsolat, és a pályán kívül is megértjük egymást.”

Mennyire elégedett a tavaszi eredményekkel?

„A tavaszt három szakaszra lehetne osztani. A téli szünet után jó kezdést láthattunk. Győzelmek, és szoros meccsek követték egymást, panasz nem lehet a csapatra. Aztán következett három nem várt vereség. Tény, lehetett volna akár jobb is! Ha a megkezdett úton előbbre leszünk, biztos vagyok benne, hogy másképp alakulnak majd ezek a meccsek. Jövőre Tomaj, Hali meccseket mindenképpen be kell húznunk! És következett az év utolsó hat meccse, melyet veretlenül vívott meg a gárda. Stabilitásban sokat fejlődött a csapat.

Szem előtt tartották a szemléletet, mely szerint nem szabad veszíteni. Jól szerepeltünk, játékunkkal kiérdemeltük a győzelmeket. A Lipót elleni győzelem sokak szerint meglepetés, szerintem mégis megérdemelt volt. A csesztregi döntetlent is reálisnak tekintem. Azonban mi most nem helyezésekben gondolkodunk. Megkezdtünk egy utat, az a fejlődéshez, és az előrelépéshez vezet. Most nem az a lényeg, hogy a középmezőnynek éppen hányadik helyén tanyázunk, hanem az, hogy dolgozzunk, küzdjünk tovább!”

Mit tud mondani a csapatról?

„Mindenképpen elégedett vagyok a fiúkkal. Bár sérülések és kiállítások hátráltatták a munkánkat. De aki ott volt megpróbálta a legtöbbet nyújtani. A csapat nagy részétől pozitív visszajelzést kaptam. Összességében elégedett vagyok, de javítani mindig lehet! Varga Zoli 18, Lego 10 góljával is elégedett lehetünk, így a csatárokkal nem volt gond. De ez nem csak az ő érdemük a sok gól, hiszen valakinek passzolni is kellett. A középpályánk is jól teljesített, sokat segítettek a támadásban.

Viszont a középpálya kevesebbet segített hátul, ahol amúgy is hiányosak vagyunk. A kapusokkal is elégedett vagyok, nem volt olyan meccsünk, ami a kapusokon ment el. A védekezéssel, és nem a védőkkel van gondunk. Túl kevesen vagyunk a hátsó alakzatban, így például Decsa kényszerből játszott hátul. Három fontos védőnk is hiányzik.„

Várhatók új igazolások?

„Az elképzelés szintjén vannak tervek, a realistást majd meglátjuk. Két védőt mindenképpen jó lenne igazolnunk!”

Milyen esélyeket lát a következő szezonra?

„Lecsökkentik az NB3 létszámát. A következő bajnokságban csak az első kilenc marad bent. Így minimális célunk a kilencedik hely, maximális a bajnoki cím.  Az NB2es csapatok és a megerősödött megyei bajnokok erősebbé teszik a bajnokságot. Minimális célunk a bent maradás. És csak három csapat jut fel. Négy riválisunk ment el, és csak kettő jön. Szorosabbá válik ezzel a mezőny, élesebb csaták várhatók.”

Népszerűség: 2% [?]

Meccs előtt megkérdeztük a szakértőket. Családi János, a csornai klubelnök így látta az esélyeket: „Mindenképpen rangadót várunk a mai meccstől, talán sikerült megismételnünk a tavalyi formánkat, akkor mi leszünk az esélyesebbek. 10. helyre vártuk a csapatot, ami még realizálódhat. Jövőre a századik évfordulóra szeretnénk egy ütős csapatot összehozni itt Csornán.”
Mesterünk így nyilatkozott meccs előtt: „Szomszédvárak rangadója lesz ma. Jó meccset várok ma, azonban ott lesz az ellenfél is, és ők is harcolni fognak a győzelemért. Izgalmas, jó meccset várhatunk, ha tudunk közelíteni a Lipót elleni formához, akkor lesz esélyünk.”

A hazai szakvezetés a Lőre – Jakab, fenyő, Tóth D, Nagy, Bán, Kiss, Horváth, Csonka, Nyerges, Tóth Z. kezdő tizeneggyet küldte a pályára. Végh Tibor a Kiss – Deák, Geeb, Párkányi, Horváth – Böcskör Gy, Kelemen, Böcskör Zs, Németh D – Legoza, Varga Zoli összeállításnak szavazott bizalmat.

Az első negyedóra inkább csornai mezőnyfölényt mutatott. A huszadik percben egy peches sérülés nehezítette a hazai csapat dolgát, kényszerű csere következett. Közeli szabadrúgást jól helyezték, majd rosszul befejezték, a vasút gólvonaláról csornai fejelte ki a labdát. 33. percig kellett csupán várnunk a csodára: hosszúnak tűnő szöktetés után Kicsi elérte, szöktette, és okosan lövés helyett a kapus feje fölött átívelte, a gólvonalon az érkező Lego még biztosított, ezzel megszereztük a vezetést, gyönyörű gól! 0:1

Az előny fellelkesítette a lila fiúkat! A mezőnyben nem lehetett látni a fölényt, a hazai kapu viszont nagy veszélyben forgott. A kisBöcsi, Lego és Zoli is futószalagon gyártotta a helyzeteket, de az előny maradt egy gól.

A szünetben a csornai szurkolók elárulták, hogy nekik az a kapu a kedvező amire a második játékrészben fognak támadni. Bárcsak ne lett volna igazuk! Elkezdődött a második félidő, és a fiúk még az öltözőben voltak, amikor egy partizánakció Kiss Szabi kapuja előtt találta magát, lőtt, kapus védett, de nem találta a megpattant landát, ellentétben a csatárral, aki így gond nélkül helyezett a kapuba. 1:1

A mérkőzés 49. percében egy partdobást követően Böcskör György kapott sárga lapot. Mi sem tudjuk miért. A hazai pályán bizonyítani vágyó csornai csapat uralta a játékot, 72-28%ban birtokolta a labdát. Egy kapu előtti kavarodást követően üresen maradt a soproni kapu, de a labda még így is mellé ment. A későbbi csornai próbálkozások rendre elhaltak a vasútas védelem hatékonysága miatt.

A találkozó utolsó tíz perce már inkább helyi rangadóra hasonlított, mint szomszédvárak küzdelmére. A csornai publikum több játékosunkat inzultálta, mert csak fokozta a hangulatot. Bánatunkat csak tetézte, egy meg nem adott büntető, és a sikertelen támadások, melyek végén maradt a döntetlen állás: 1:1

Idegenbe jó a zikszis…

Népszerűség: 2% [?]

A mérkőzést megelőzően megkérdeztük az edzőket, hogyan látják az esélyeket. Read the rest of this entry »

Népszerűség: 1% [?]

Nehéz időszakhoz érkezett csapatunk. Kiliti elleni kupasiker után lehetőségünk nyílt a megyei kiskupában való részvételre. Így Végh Tibor legénységének heti két meccses terhelés mellett az eredményekre is figyelmet kell fordítani. Eddig ez nem is jelentett gondot a fiúknak, hiszen iskolajátékkal Répcelakról is elhozták a három pontot. A meccsről edzőnk adott rövid összefoglalót: Read the rest of this entry »

Népszerűség: 1% [?]