Sopron Hotels

A Fertő-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentőségű vadvizeként tartják számon.

A számos ritka, csakis itt élő növény és a kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérővel látogathatók. A Fertő vízi telepe nyáron népszerű, strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült.

A Fertő az eurázsiai sztyep tavak legnyugatibb képviselője, s egyben Európa legnagyobb szikes (alkaline) tava. A víz sekély, a vízmélység állandóan változik, de átlagosan az egy métert sem éri el. Többször is kiszáradt már a tó, legutóbb 1867-1871 között.

Elsősorban a talajvíz és csapadékvíz táplálja, továbbá két patak folyik belé. Természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el.

A Fertő-Neusiedler régió viszonylag kis területén különböző klimatikus viszonyok uralkodnak; a kontinentális, a szub-mediterrán és az alpesi éghajlati hatások találkozása változatos növény- és állatvilágot eredményez.

A tó partját a kontinentális szikes tavakra és tengerpartokra jellemző sótűrő vegetáció díszíti. A sűrű nádasok és a mintegy 80 sós mocsárfolt valóságos madár-paradicsom.

A tó környéke 8000 éve különböző kultúrák találkozópontja. A régészeti feltárások során az i.e. VI. századból származó, emberi településre utaló eszközöket találtak. Kelták és rómaiak is éltek itt, megtalálták például egy fürdő maradványait Marcus Aurelius (161-180) idejéből.

Már a rómaiak is bányászták az itteni mészkövet; a fertőrákosi kőfejtő ma színházi- és operaelőadások különleges díszlete. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete.

A Fertő-tó közelében található települések – Balf, Hidegség, Fertőboz, Hegykő – középkori eredetűek. A környék jelentős kastélyai a XVIII. században épültek.

A fertődi, pompás Esterházy-kastélyban több mint egy évtizedet töltött udvari zeneszerzőként Joseph Haydn. Nagycenken a Széchenyi-család egykori kastélyában Széchenyi István, a “legnagyobb magyar” életművét bemutató kiállítás látható. A kastélytól kisvasút vezet Fertőbozra. A klasszicista Gloriettről páratlan kilátás nyílik a tóra.

A földművelés, állattartás mellett hosszú múltra tekint vissza a szőlő- és borkultúra ezen a tájon. A dombokra felkúszó szőlőültetvényekről zamatos vörösbor, a híres kékfrankos kerül a palackokba.

A táj állandó változását az itt élők mindig is mondákkal, mesékkel támasztották alá, melyek elválaszthatatlanul hozzátartoznak e vidék kulturális örökségéhez.

A Fertő-tó – Neusiedler See környéke olyan egyedülálló, természeti és földrajzi fejlődés eredménye, melynek alakulásában nagy szerep jutott az egymást követő népcsoportok kultúraváltásainak.

A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyet nem jellemez a földrajzi megosztottság.

Népszerűség: 48% [?]

Bő község a Répce partján fekszik, Sárvártól északnyugati irányba 21 km.-re, Szombathelytől északkeletre 31 km.-re.

1239.-ben említik először írásos oklevelekben. A birtokot a 14. században a Johanniták kapták meg. 1500.-ban a környéken folyó harcok miatt a település elpusztult, de hamar újjá építették. A Nádasy család 1522.-ben birtokot szerzett a településen. 1580.-ban a faluban tűzvész pusztított.

A Johanniták birtokát 1636.-ban a Jezsuiták szerezték meg, majd később a birtokrész a Jankovich család kezébe került. A 17. században a településnek négy országos állatvására volt, a mezőváros jelentős fejlődésnek indult, a településen több céh is alakult. Mezőváros rangját 1872.-ben vesztette el a község.

A II. világháború óta a falu népessége 40 %.-al csökkent, jelenleg 683 fő a lakosok száma, 1990-es évektől állt meg a népesség csökkenés és kis mértékű növekedés észlelhető. Bükfürdő közelsége meghatározó a település életében, a lakosság jelentős része él a vendéglátásból.

Nevezetességek
Római katolikus templom Szent Imre herceg tiszteletére szentelték, középkori eredetű, barokk stílusban 1747.-ben építették át. 1834.-ben tornyát klasszicista stílusban átépítették.

Népszerűség: 3% [?]

Magyarország észak-nyugati részében, Ausztria és Szlovákia közé ékelődött megyét keletről Komárom-Esztergom, délről Veszprém, dél-nyugatról Vas megye határolja. Három tájegység találkozik itt: a Kisalföld, a nyugat-magyarországi peremvidék és a Pannonhalmi dombság.

A megye területe 4062 négyzetkilométer, a lakosság száma több mint 420 ezer fő. Területét tekintve az ország tizenharmadik megyéje. Két megyei jogú városa is van: Győr és Sopron. A megyeszékhely: Győr. További városok: Csorna, Fertőd, Jánossomorja, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Tét.

A régészeti leletek tanúsága szerint az ősidők óta lakott ez a hely. A rómaiak idejében itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a Borostyánkő útvonal. Itt alakultak ki nyugat felé az első kereskedelmi utak is, melyek a török hódoltság idején fontos hadiutakká váltak.

Ezen a területen korábban négy magyar vármegye (Győr, Sopron, Moson és Pozsony) is volt. A trianoni döntés után 1924-ben vonták össze Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit, majd 1950-ben egyesítették Sopron vármegye megmaradt területeivel.

Ezt követően a közigazgatási egység hivatalos neve Győr-Sopron megye volt, majd 1990-ben, tekintettel a történelmi előzményekre, Győr-Moson-Sopron megyére változtatták az elnevezést.

A megye kedvező földrajzi fekvésének, az itteni természeti adottságoknak, az ipar és a mezőgazdaság hagyományainak köszönhetően ma is kiemelt szerepet tölt be a gazdaságban.

A rendszerváltás után a nyugat-európai országokból érkező befektetők közül sokan itt kerestek és találtak beruházási lehetőséget. Az autópálya-építésnek köszönhetően Ausztria felől, de Magyarország központjából is jól megközelíthető a megye.

Bár semmilyen ásványi nyersanyag nem található a megyében, mégis itt alakult ki az ország egyik ipari körzete. Mindez elsősorban az út- és vasúthálózatnak, az országhatár közelségének, a hagyományoknak köszönhető.

A mezőgazdaságot tekintve jelentős az itteni szőlő- és bortermelés. Már a pannonhalmi apátság alapítólevelében is szó esik a szőlőtermesztésről. A rend tagjai számára megélhetési forrást jelentett a bor és a szőlő. A táj adottságai, fekvése, klímája kedvezett is ennek, így komoly borkultúra alakulhatott ki ezen a vidéken.

Győr-Moson-Sopron megye életében egyre nagyobb szerepet játszik a turizmus. Számtalan értékes műemlék található ezen a vidéken. A barokk stílus gyöngyszemének tekinthető Győr mellett sokan keresik fel Fertődöt, vagy a kisvárosok, falvak barokk templomait, kastélyait. Különleges értéket képvisel a világörökségi listán is szereplő pannonhalmi apátság és a Fertő-tó.

Ausztria közelségének és gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően először érintette a megyét a XIX. századi polgári fejlődés. Ennek hatása ma is érződik az itteni gazdaságon, kultúrán, de hatással van az idegenforgalomra is, hiszen például Nagycenk – a Széchenyi-emlékekkel – nemzeti zarándokhely lett.

A természetjárók is kedvelik ezt a vidéket, különösen népszerű a Szigetköz, bár itt a Duna-elterelés miatt a környezeti károk jelentősnek mondhatók.

Az országhatár közelsége miatt jelentős az átmenő forgalom. A statisztikák szerint a Magyarországra érkező turisták egyharmada érinti a megyét: vagy eleve idejön, vagy átutazik ezen a tájon.

Győr-Moson-Sopron megye

• Országrész: Északnyugat-Magyarország
• Megyeszékhely: Győr
• Terület: 4088,70 km2
• Népesség: 420 000 fő
• Népsűrűség: 103 fő/km2
• Települések száma: 174

Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Megyeszékhely: Győr.

Tartalomjegyzék

1. Jelentősebb látnivalók
2. Földrajz
   1. Nagyobb folyóvizei
3. Legmagasabb pontja
4. Történelme
5. Kistérségei
6. Települései
   1. Megyei jogú városok
   2. Városok
   3. Községek, nagyközségek
7. Védett területek és természeti értékek

Jelentősebb látnivalók

Földrajz
Győr-Moson-Sopron három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a pannonhalmi dombság, a nyugat-magyarországi peremvidék és a Kisalföld. Ásványkincsekben szegény.

Nagyobb folyóvizei

• Duna
• Rába
• Rábca

Legmagasabb pontja
Magas-bérc (Brennbergbánya, 557 m)

Történelme

A mai megye a megyerendszer 1950-es újraszabályozása során alakult ki, amikor Győr, Moson és Pozsony megyék határainkon belül maradt részeihez, melyeket 1924-ben összevontak, hozzácsatolták Sopron vármegye megmaradt területeit. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a neve 1990-ig, mikor átnevezték Győr-Moson-Sopronra.

Kistérségei

• Csornai kistérség
• Győri kistérség
• Kapuvári kistérség
• Mosonmagyaróvári kistérség
• Pannonhalmi kistérség
• Sopron–Fertődi kistérség
• Téti kistérség

Települései

Megyei jogú városok

• Győr (megyeszékhely)
• Sopron

Városok (Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)

• Mosonmagyaróvár (30 424)
• Csorna (10 848)
• Kapuvár (10 684)
• Jánossomorja (5998)
• Tét (4113)
• Pannonhalma (4098)
• Fertőd (3403)

Községek, nagyközségek
Abda, Acsalag, Agyagosszergény, Ágfalva, Árpás, Ásványráró, Babót, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Barbacs, Bágyogszovát, Beled, Bezenye, Bezi, Bodonhely, Bogyoszló, Börcs, Bőny, Bősárkány, Cakóháza, Cirák, Csáfordjánosfa, Csapod, Csér, Csikvánd, Darnózseli, Dénesfa, Dör, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Ebergőc, Edve, Egyed, Egyházasfalu, Enese, Écs, Farád, Fehértó, Feketeerdő, Felpéc, Fenyőfő, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Gönyű, Gyalóka, Gyarmat, Gyóró, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrladamér, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Harka, Hegyeshalom, Hegykő, Hédervár, Hidegség, Himod, Hövej, Ikrény, Iván, Jobaháza, Kajárpéc, Károlyháza, Kimle, Kisbabot, Kisbajcs, Kisbodak, Kisfalud, Kóny, Kópháza, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Levél, Lébény, Lipót, Lövő, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Máriakálnok, Mecsér, Mezőörs, Mérges, Mihályi, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Mórichida, Nagybajcs, Nagycenk, Nagylózs, Nagyszentjános, Nemeskér, Nyalka, Nyúl, Osli, Öttevény, Páli, Pásztori, Pázmándfalu, Pér, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Potyond, Pusztacsalád, Püski, Rajka, Ravazd, Rábacsanak, Rábacsécsény, Rábakecöl, Rábapatona, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábatamási, Rábcakapi, Répceszemere, Répcevis, Rétalap, Románd, Röjtökmuzsaj, Sarród, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Sopronnémeti, Szakony, Szany, Szárföld, Szerecseny, Szil, Szilsárkány, Tarjánpuszta, Táp, Tápszentmiklós, Tárnokréti, Tényő, Töltéstava, Und, Újkér, Újrónafő, Vadosfa, Vág, Vámosszabadi, Várbalog, Vásárosfalu, Veszkény, Veszprémvarsány, Vének, Vitnyéd, Völcsej, Zsebeháza, Zsira

Védett területek és természeti értékek

1.  Ásványrárói fekete nyár
2.  Hédervár-fekete fenyő
3.  Babóti kocsányos tölgyek 0,13 ha
4.  Hédervár-Árpád tölgyfa
5.  Damózseli-Zseli erdő 6,9 ha
6.  Hédervár-Kont emlékhely
7.  Dénesfa-fás legelő 25,0 ha
8.  Hédervár-lovaglópálya 10,0 ha
9.  Dénesfa-Cziráki-kastély parkja 12,0 ha
10.  Lipót-Damózseli vadgesztenyesor 1,0 ha
11.  Fertőd-Sarród-Hercegasszony-allée 1,0 ha
12.  Óvári három tölgy
13.  Fertőd-Eszterházy-kastély parkja 219,0 ha
14.  Mosonmagyaróvár- Wittmann-park 14,0 ha
15.  Győr-Rákóczi úti vadgesztenyefa
16.  Mosonszentmiklós-tiszafák
17. Győr-Bácsai Szt. Vid domb és kömyéke 61,0 ha
18. Röjtökmuzsaji bükkfák 1,0 ha
19. Győr-Várkert 5,0 ha
20. Sopron-Bécsi domb, Globularia cordifolia élőhely 8,0 ha
21. Nagycenki eperfa sarok 5,0 ha
22. Sopronhorpács-Széchenyi-kastély parkja 26,0 ha
23. Hédervár-kastélypark 10,0 ha
24. Vének-Aranykert 1,0 ha

Népszerűség: 7% [?]

az   „elveszített”   háttérterületek,   ma   osztrák   települések   hasonló   adottságokkal,  vonzerőkkel   rendelkeznek   (Kismarton/Eisenstadt,   a   Fertő-tavi   települések   pl.  Fertőmeggyes/Mörbisch   vagy   Ruszt/Rust,   illetve   Szentmargitbánya/Sankt-Margarethen, Fraknó/Forchtenstein, Doborján/Raiding stb.) konkurenciát jelentenek; e  települések  -  a magyarországi   településekkel  ellentétben  –   igen  jelentős   fejlődésen  mentek   keresztül,   aminek   következtében  a   hasonló   vonzerőkre  magasabb minőségű,  szervezettebb, jobban értékesített kínálati elemek épülnek  Sopron számára fejlesztési  kényszert   jelent

„ha nincs  fejlődés,  a  turista  továbbmegy Burgenlandba vagy megáll Burgenlandban”

, „ha nincsen hazai fejlesztés, fejleszt majd az osztrák”

mondják a soproni  turisztikai szakértők

a  határ   teljes  megnyitásával   olyan  regionális   kínálat   kialakítása  válik   lehetővé,  mely  kiválóan megfelel   a   változatos,   de   kiegyensúlyozott   –   jó   -  minőségű   termékek   iránt  érdeklődő célcsoportok igényeinek együttműködési kényszert jelent, a burgenlandi kínálathoz már Sopron biztosítja a szállást a   burgenlandi   Fertőpart   háromszor   nagyobb   vendégforgalmat   bonyolít,   ami   óriási  lehetőség a hazai szolgáltatóknak

Népszerűség: 2% [?]

A Várkerület  Sopron  legélénkebb kiskereskedelmi  szolgáltató területe.  Minden ház  földszintjén  divat- ékszer- és más üzletek,  gyorsbüfék,  vendéglők,  bankfiókok stb.  találhatók,  az emeleten  orvosi   rendelők,   irodák vannak.  A Várkerületen van Sopron patinás   szállodája  (ami  egyúttal
egészségügyi szolgáltató hely is).

A Várkerület lakófunkciója kevésbé jelentős. Abban az időszakban, amikor Sopron az osztrák bevásárló turizmus központja volt, a Várkerület
kiemelten   fontos   kereskedelmi   területnek   számított.   Azóta   vesztett   jelentőségéből,   amiben  közrejátszott   az   árviszonyok   kiegyenlítődése   és   a  bevásárló   turizmus   visszaesése  mellett   a  bevásárlóközpontok létrehozása.

Jelenleg Sopronban három bevásárlóközpont működik és most épül a negyedik. A helyi lakosság  bevásárlásait  már   jelentős  mértékben   ezekben   bonyolítja.   A   Várkerület   üzletei   közül   azok,  amelyek az olcsóbb árukra és a gyengébb  fizetőképességű osztrák bevásárlókra szakosodtak  nehéz helyzetbe kerültek, és a profilváltás kihívásával kell szembenézniük.

A   kereskedelem   helyébe   a   Várkerületen   egyre   inkább   a   szolgáltatás   lép.   Virágzik   az  egészségügyi,  ezen belül  a  fogászati   turizmus és a szépségipar   (plasztikai  sebészet,   fodrász,  kozmetikus,  műköröm,   szolárium  stb.).  Ezek a  lakossági   szolgáltatások még  jóval   olcsóbbak

Sopronban, mint a határ osztrák oldalán. (A számlaadási kötelezettség és adózás szigorodásával az árkülönbség nyilván csökkenni fog.)

A Várkerület építészetileg igen értékes terület, számos műemlék épülettel, Sopron karakterét adó  apró,  hangulatos kereskedő házakkal  és értékes épületekkel.  A korábbi  századokban a belső várfal körüli lejtős területen voltak a piacok, közösségi találkozóhelyek.

A Várkerület  városképi   jelentősége és a  történelmi  belvárost  körülölelő,  bevezető,   ráhangoló  funkciója ma alig érvényesül, ugyanis a Várkerület jelenleg dominánsan közlekedési terület.

Ez Sopron harmadik  legforgalmasabb útja  (15,5 ezer  egységjármű/nap)  az ÉNY-  DK-i  átmenő forgalom jelentős részét bonyolítja, itt a legnagyobb a városban a buszforgalom. A parkoló terület  és a közút a Várkerület felszínének több mint felét veszi el. A célforgalom az itt kialakított órás  parkolók révén egészen a történelmi belvárosig behatol.

A jelenlegi közlekedési, parkolási rend, jóllehet   a   várkerületi   szolgáltatók  megközelítését   lehetővé   teszi,   de   leértékeli   a   történelmi  belvárost.

Népszerűség: 3% [?]