Sopron Hotels

Csér Kapuvártól 26km.-re. Fertődtől 28. km.-re található, a település a Répce folyó mentén található. Zsáktelepülés, így közúton csak Csáfordjánosfa felöl, tudjuk megközelíteni.

Neve először Cher néven jelent meg oklevélben 1313.-ban. A 16. században a Cséri-major Iván község külterületének volt az urasági majorja.

A 18. században kezdték Cséripusztának nevezni. A községnek mindkét világháborúban voltak hősi halottjai az ő nevük a római katolikus templom falán, márványtáblán olvasható.

A településen 1950.-ben téglagyár épült a termelés 1980.-as években szűnt meg. A termelőszövetkezet 1959.-ben alakult meg, majd egy évvel később egyesült a csáfordjánosfai Répcegyöngye Termelőszövetkezettel.

A faluban jelenleg 79 fő él, de a lakosság száma csökkenő tendenciát mutat. Itt található a cséri tavak, melyek bányatavak voltak.

Népszerűség: 3% [?]

Himod Kapuvártól délre 12 km.-re helyezkedik el. Az ország északnyugati részén, Győr-Moson-Sopron megyében.

A településen jelenleg 750-en laknak, a lakosság egyre inkább idősödik a faluban. A települést először 1408.-ban említették írásos alakban oklevelek „Hymod” alakban. A középkortól már a győri püspök birtokolta a falut, viszont 1593.-ban árvíz pusztított a környéken, ekkor a lakosság jelentős része elhagyta a falut.

A lakosok a Répcétől másfél km.-re telepedtek le. A XVII. Században a lakosság többsége halászattal, halkereskedelemmel foglalkozott.

Látnivalók
A XVIII. század végén épült római katolikus templom, amit 1878.-ban bővítettek.

Népszerűség: 3% [?]

A település Kapuvártól 11 km. távolságra az ország észak-nyugati részén helyezkedik el.
1237.-ben említik először írásos dokumentumok a falu nevét, Kázmér néven. A középkorban a Kisfalud-család volt a településen a birtokos.

A falu a 16. században szegény település volt, a lakosok erdőt irtottak és gyümölcsösöket hoztak létre. Viszont a földesurak ezt is tiltották.

A törökök 1594.-ben pusztították el a települést. A 19. században a gyümölcstermesztés mellett a háziipar jellegű faipar is kialakult. A szabadságharcban 1848/49.-ben 19 kisfaludi lakos vett részt.

A II. világháborúban 43 hősi halottja volt a falunak. 1973.-ban a települést Mihályival egyesítették. A falu 1989.-ben nyerte vissza önállóságát.

Látnivalók

• Evangélikus harangtorony, 1848.-ban épült,

• Szentháromság szobor,

• Római katolikus templom.

Népszerűség: 2% [?]

A város legmagasabb presztizsű, legfőbb idegenforgalmi vonzerejét képező, de legtöbb feladatot  is adó része. Itt találhatóak a legfontosabb hivatalok, oktatási-nevelési és kulturális intézmények,  templomok,   bankok  és   pénzintézetek,  műemlékek,   turisztikai   látnivalók.

A  gyalogosforgalom  szempontjából a szűk magon kívül a Deák téri közpark és a vasúti pályaudvar előtti tér is fontos.  A közlekedési problémák is itt koncentrálódnak.

Közülük a legfontosabbak az alábbiak:

• a belső úthálózat, a belső körút túlterheltsége, a közterület-kialakítás alacsony színvonala
• a parkolás megoldatlansága
• hiányosságok a gyalogos és kerékpáros közlekedés létesítményeiben
• az autóbusz-pályaudvar kérdése

A Város elkötelezett a Belváros közlekedési tehermentesítésében, amire a tervelőzmények számos  javaslatot adtak.  A belső körút   (Várkerület   -  Ógabona  tér-Petőfi   tér-Széchenyi   tér)  forgalmának mérséklését biztosító gyűrű irányú utak közül a városrész határán halad a Belvárosi
forgalmi gyűrű (Külkerület). Az útvonalnak viszonylag jelentős része már ma is működik, hiányzik  viszont a nyugati szakasz. Az útszakasz tanulmánytervi szinten kidolgozott.

Népszerűség: 1% [?]