Sopron Hotels

Elhelyezkedése
A Dunántúl északnyugati részén a Fertő-tó és a Soproni-hegység között Magyarország nyugati kapujában az Ikva patak partján fekszik Sopron.

Története
A város területe és vidéke már évezredekkel ezelőtt is lakott hely volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a korai vaskor illér eredetű népessége ezen a területen földvárakat épített. A várostól 5 km.-re eső Várhely volt közülük a legjelentősebb.

Legrégebbi leleteket Ágfalva, Kópháza, Sopronkőhida határában találták. I. e. I.V. Sz. közepén kelták jöttek a környékre. Majd a Rómaiak szállták meg a környéket, akik kereskedőkből és veteránusokból álltak és várost alapítottak a Borostyánkő út mellett.

Az ő munkájuknak köszönhető, hogy Scarbantia-Sopron jelentős településsé vált. A városban Capitolium, forum, amphitheatrum volt, s nagy méretű istenszobraik Juno, Minema, Jupiter képmásai melyeket márványból formáltak, maradtak ránk.

A 374-es quad betörést követően szűnt meg a római közigazgatás, a lakosság, pedig elmenekült. Évszázadok során gótok, kunok, avarok éltek a területen.

A honfoglaló magyarok a IX. században jelentek meg a megyében.

A város I. István korában jelentős településsé vált, ebben az időben a római város helyén alakult ki a királyi vármegye első emberének, a várispánnak a székhelye, nevét minden bizonnyal első ispánjáról, Suprunról kapta.

A város német neve Ödenburg, amely arra a várra utal, amely mellett a XII. század végére mezőváros alakult ki.

IV. Béla a tatárjárást követően a városban johannitákat telepített le ők megépítették a rendházukat, a Szent János-kápolnát.

A település mely már ekkor fallal volt körülvéve 1277.-ben önállósult, ekkor kapta meg a városi rangot, ezen kívül, pedig vámmentességet, árumegállító-, vásárjogot kapott.

A város a nyugatra vezető kereskedelmi főútvonal mellett helyezkedett el, kereskedői az Adriai-tenger partjáig Zenggig közlekedhettek.

Főleg minőségi bor kiviteléből és közvetítő kereskedelemből éltek. A lakosság többségének csaknem 80%-ának volt szőlője az 1526-os évben. A város vezetése a reformáció idején a lutheránusoké lett.

A XVI-XVII. Században a lakosság megsokszorozódott ez az időszak a céhek virágkorának számított Viszont az 1600-as években, a városban pestis és tűzvész pusztított, Lackner Kristóf városbíró 1604-ben alapította meg a soproni Nemes Tudós Társaságot ez a társaság csaknem 70 évig működött. 1611.-ben itt koronázták meg II. Ferdinánd feleségét, 1681.-ben pedig I. Lipót feleségét, Eleonóra Magdaléna királynét, majd 1625.-ben III. Ferdinándot itt választották királlyá.

A gazdag város kasszáját a törökök elleni háború és a kuruc korszak apasztotta le. 1748.-tól Szilézia Poroszországhoz kerülése után a város elvesztette a legfontosabb borpiacait, ebben az időben sok szőlőt kivágtak, szántófölddé alakították. A szőlőművelés hagyományait ma is őrzik a zárt sorban épült, jobbára földszintes gazdaházak és egyre többen árulják megint a jó minőségű soproni borokat.

A borokhoz jellegzetes ponzichter ételeket ajánlanak a soproniak. A soproni szőlős gazdák (Bohnen Züchter- azaz babtermelő- nevüket az itt élő szőlősorok között termesztett babról kapták.)

A XVIII. század közepétől itt volt az országban másodikként állandó kőszínház, ahol Haydn is többször koncertezett. Az evangélikus líceum diákjaiként itt élt Batsányi János, Döbrentei Gábor, Berzsenyi Dániel, Ráth Mátyás.

Napóleon csapatai 1809.-ben érkeztek a városba és fél éven keresztül szállták meg a várost és környékét.

Majd az osztrák gazdasági elnyomás az ipari vállalkozásokat és a helyi kereskedelmet is veszélyeztette. A reformkorban Széchenyi idején a vállalkozó kedv újra fellendült ekkor épült meg a Sopron- Bécs összekötő vasút.

Az első világháború után az 1921-es népszavazás a Sopron hűségét bizonyította, a lakosság ekkor döntött arról, hogy a trianoni határok szerint is Magyarországhoz akar tartozni- ekkor kapta a város a Hűség városa nevet.

A második világháborúban igencsak sokat szenvedett a város és lakossága, súlyos légitámadások érték a települést.

1946.-ban a város és környékén élő német ajkú lakosságnak nagy részét kitelepítették.

A város fejlődését határváros lévén egy időben sokáig korlátozták, a város 1950.-ben megszűnt megyeszékhely lenni.

1975.-ben a várost Európa-díjjal tüntették ki, a régi korok emlékeinek rendbehozataláért.

A szőlőjéről és borairól híres városban és környékén már 2000 évvel ezelőtt is folyt szőlőgazdálkodás, Sopron az ország történelmi borvidékei, közé tartozik. „szőlő és bor városa” nevet viseli. A leginkább elterjedt szőlő fajtája a kékfrankos melynek sötétvörös bora savakban igen gazdag, kellemes zamatú.

Népszerűség: 23% [?]

Most hunyja le a szemét néhány percre, és képzelje el, amint egy rövid időre kiszakad a hétköznapok könyörtelen világából! Egy nyitott elektromos kisbusz kényelmes bőrülésén ül. Sopron nevezetességei közel kerülnek Önhöz. A hangszóróból áradó lágy hang ismerteti a látnivalókat.

Az 53.000 lakosú Sopron hazánk egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. A Soproni-hegység az Alpok legkeletibb nyúlványa. Kristálytiszta levegőjének köszönhetően Sopron jegyzett klimatikus gyógyüdülőhely.

Sopron változatos természeti adottságai, hangulatos utcái, történelmi műemlékei több ezer látogatót vonzanak évről évre. Sopron Magyarország műemlékekben leggazdagabb vidéki települése. A város területének több mint a fele műemléki védelem alatt áll.

Sopron környékén a bortermelés több mint 2000 éves múltra tekint vissza. 2004 óta Sopron hivatalosan is a „Kékfrankos fővárosa” cím büszke birtokosa.
A Bécsi külváros a soproni gazdapolgárok vagy poncichterek és kézművesek negyede. Itt épült fel Sopron legelső temploma, majd további három templom. Ezért a Bécsi külvárost templom negyednek is nevezik.

A Római Birodalmat védelmező légiósok a III. századtól a városokat városfallal vették körül. Scarbantia városfalának helyét a Borostyánkő-út határozta meg. Két kapun keresztül lehetett Scarbantiába bejutni. A kapuknál fegyveres őrök teljesítettek szolgálatot. A várfal erősségének és a városlakók küzdelmének köszönhetően Sopront ritkán sikerült bevennie az ostromlóknak.

A Várkerület a régi várárok külső peremén jött létre, a régi városfalak ívét követve. A 12. századtól kezdve a város kereskedelmének fő színtere.
A Tűztorony Sopron jelképe. Barokk hagymakupolája a kétfejű sassal 58 méter magasra emelkedik, így a város több pontjáról is jól látható.

A Fő tér minden épülete műemlék. Sopron egyik legszebb épülete a Storno-ház. A család három nemzedéke rendkívül gazdag és értékes magángyűjteményt hozott létre.

A Lackner- vagy Generális-ház Sopron híres polgármesterének volt a lakhelye. Másik elnevezése onnan ered, hogy ebben a házban szállásolták el évszázadokon keresztül a város katonai parancsnokait.

A Fabricius-házat egy római kori középület maradványain emelték a középkorban. Fabricius Endre – mint líceumi diák – látta el a Sopronban katonáskodó Petőfit könyvekkel.

A Patika-házban a 16. századtól működött az Angyal Patika. Neves orvosok és gyógyszerészek éltek falai között.

A Gambrinus-házat tartják Sopron legrégebbi városházának. Az erkély mögötti szobában jegyezte le Gugelweit János, városi jegyző a Soproni virágéneket, amely a magyar nyelvű világi költészet legrégibb példája.

A Fő téren álló Kecske-templom több építési korszak jegyeit viseli magán. Az épület három koronázás és öt országgyűlés színhelye volt a történelem során.

A Fő tér közepén álló Szent Háromság szobor a magyarországi barokk szobrászat egyik legértékesebb alkotása. A fogadalmi szobrot a 18. század végén fellépett pestisjárvány idején emelték.

Kirándulásunk során felkeressük Fertőrákost is. Fertőrákos Soprontól 7 kilométerre, a Fertő partján fekszik. Természeti és történelmi emlékeiért turisták tízezrei keresik fel évről évre.

Fertőrákos környékét már a rómaiak is kedvelték. Ebből a korból származik a Magyarországon egyedülálló Mithras- szentély is, amely az egykori Scarbantia környékének egyik legérdekesebb római kori emléke.

1002-ben lett a győri püspökség birtoka a település. Szép fekvése, jó levegője, a festői Fertő közelsége indíthatta a püspököket arra, hogy itt építsenek kastélyt maguknak. A kastély nyári rezidenciaként, olykor menedékként szolgálta a győri püspököket. A régi városfalakkal határolt településmag 1969 óta műemléki védelem alatt áll.

A fertőrákosi lajtamészkő a történelem során a közeli és a távolabbi környék kedvelt építőköve volt. Könnyen fejthető, jól alakítható és az időjárás viszontagságainak ellenálló. Már a rómaiak is használták Scarbantia falaihoz. Amikor az 1. világháború után a műkő és a vasbeton elterjedt, egyre jobban kiszorult az építkezéseknél a terméskő.

A fertőrákosi kőfejtőben 1948-ban megszűnt a bányászat. Az utókornak egy hatalmas katlan és ehhez kapcsolódó gigantikus termek földalatti labirintusa maradt vissza. Itt alakították ki a Barlangszínházat, amely 1970 óta a Soproni Ünnepi Hetek előadásainak egyik helyszíne.

Ön is szívesen felkeresné ezeket a helyszíneket? Akkor miért ne szakítana rá időt? Legyen része Önnek is egy felejthetetlen soproni kirándulásban!
Ismerje meg Ön is Szerdahelyi Gergely idegenvezető soproni kirándulóprogramjait!
SOPRONI KIRÁNDULÓPROGRAMOK CSALÁDOKNAK

Népszerűség: 15% [?]

A SOPRONI BORVIDÉK TÖRTÉNETE
A Soproni borvidék Magyarország egyik legrégebbi történelmi hagyományokkal rendelkező szőlőtermő vidéke. Az Alpok lábánál, a Fertő tavat szegélyező alacsony hegyoldalakon és lankákon 1400 hektáron terül el.

A Fertő tó partját övező termőterületek különleges sajátossága, hogy a vízfelület tükörfelületként felerősíti a napfény melegítő, érlelő hatását és a tó párolgásával együtt kedvező klímát biztosít. A talaj szerkezete, a löszben-csillámpalában, illetve agyagban való gazdagsága – megfelelő alapot teremt egy kiváló szőlőkultúra megteremtéséhez.

A borvidék eredete a keltákig (i.e. 300 évvel) vezethető vissza, a kedvező éghajlati és természeti adottságokat már ekkor felismerték. A szőlőművelés meghonosítását azok a szőlő magvak igazolják, melyekre a sírok régészeti feltárása során bukkantak.

A Római Birodalom idején Própus császár ültetett katonáival szőlőt az egykori Scarbantia köré. Később a Frank Birodalom védelme alatt, bajor telepesek teremtették meg a máig folyamatos szőlőtermesztés és borkészítés alapjait.

A XIV. sz elején Sopron már Magyarország legjelentősebb bortermelő vidéke és kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúltak az ország akkori határain. A soproni bort kitűnő volta miatt királyok és főhercegek asztalára is rendelték és olykor az európai béke megteremtésénél, civakodó fejedelmek kibékítésében is szerepet játszott. A városi levéltár több hasonló tartalmú levelet őriz, így a feljegyzések hol királynék gyomorbaj elleni gyógyszer borkénti alkalmazásáról, hol a királyi udvartartás és birodalmi gyűlések rendeléseiről tesznek említést.

Sopron a sz. kir. város kiváltságai révén számos borral kapcsolatos privilégiummal rendelkezett. Igazi fénykorát az jelentette, amikor fokozatosan a magyar, sőt az európai borkereskedelem központjává, a Kárpát-medence nyugati kereskedelmi kapujává vált. A soproni polgár a hozzáértő szőlőművelés és gondos pincekezelés mellett féltékenyen védte borainak jó hírét.

Nem csoda, hogy oly drasztikus rendszabályokat alkotott saját boraik védelmére mint a bordézsma, a bormérési jog, vagy éppen az idegen borok városba szállítására ill. a borkereskedés szabályozására vonatkozóan. A XIX. sz.-tól a szorgalmukról híres gazdapolgárok, más néven poncichterek munkája nyomán a város szőlő- és borkultúrája messze földön híressé vált. Sopronban az ország más vidékeitől eltérően a pincéket nem a szőlőterületeken, hanem a városon belül, a kőházak alá építtették.

A saját ház alatti pince így biztonságot nyújtott, és a várostól átengedett jog alapján ki-ki helyben, a saját Buschenschank-ban mérhette ki borát. A Filoxéra pusztítása azonban megtorpantotta a borvidék fejlődését, melyben sokáig az ültetvények újratelepítése sem hozott kedvező fordulatot.

Az addig fehér borairól híres Soproni borvidék területeinek háromnegyed részét a vörösborszőlő telepítések miatt ma már ezen borfajták uralják, de a fehérborszőlők továbbra is megbecsültek.

Az itt termett borok savhangsúlyosak, tanninban igen gazdagok, melyek elsősorban az igényes fogyasztók körében kedveltek. Más borvidékek bortermelői is előszeretettel vásárolják a soproni bort, hogy a sajátjaikkal házasítsák.

A borvidék uralkodó fajtája a Kékfrankos, barrique-olt változata pedig egyes termelők kezében a nemzetközi mércével is rangos elismeréseket arat. Jelentősek még a Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot és a Pinot noir ültetvények.

A fehérborfajták közül a Zöld veltetlini, Chardonnay, Sauvignon blanc, Tramini, Irsai Olivér Zenit, Korai piros veltelini, Királyleányka emelhető ki.

SZŐLŐFAJTÁK

Vörösborszőlő-fajták:

• Kékfrankos

A kutatások szerint a Kaszpi-tenger partvidékéről származik. Jó termőképességű, és mivel fagytűrése megfelelő, termése hosszú időn keresztül a tőkén tartható. Október elején, közepén szüretelhető. Borát dús csersavtartalom, jellegzetes rubin vörös szín, kellemes, fajtajelleges zamat jellemzi.

Ajánlás: Vadszárnyasokból és vaddisznóból készült ételekhez, de jó kísérője a sertés és marhahúsból készült ételeknek is.

Szervírozási hőmérséklet 16-18°C.

• Cabernet sauvignon

A kékszőlők között a világfajták legismertebbje, a vörösborok királyának tartják. Későn érő és közepesen termő fajta. Bora könnyen felismerhető, kifejezetten fajtajelleges. Szín- és cserzőanyagokban gazdag, kellemes. A mély gránátvörösbe hajló színű száraz vörösbor zamata intenzív, hosszú. Bora érlelést igényel, hosszú ideig eltartható.

Ajánlás: Nagyvadak és egészben sült marhahúsok ideális kísérője.

Szervírozási hőmérséklet: 18°C.

• Merlot

A világfajták egyike, Franciaországból származik. Termőképessége közepes. Kései érésű, cukortartalma magas. Önálló borként is megállja a helyét, de inkább a Cabernet fajták lekerekítésére alkalmazzák. Bora kiváló minőségű, mélyvörös színű, illat- és zamatanyagokban gazdag. Megfelelő cserzőanyaggal bíró, mégis bársonyos bor.

Ajánlás: Vadételekhez, marhahúsokhoz illik.

Szervírozási hőmérséklet: 18°C.

• Zweigelt

Osztrák szőlőfajta, melyet Fritz Zweigelt állított elő 1920-ban, a Kékfrankos és a Szent Lőrinc fajták keresztezésével. Megfelelő tőketerhelés mellett igazán szép bort ad, és házasításhoz is kitűnő. Jellegzetesen csersavdús, színanyagban gazdag, harmonikus bor.

Ajánlás: Barna húsú szárnyasokhoz, libához, kacsához, galambhoz kínáljuk.

Szervírozási hőmérséklet: 16-18°C.

• Pinot noir

Franciaországból származik, Burgundia és Champagne egyik fő fajtája, a híres Champagne-i pezsgő egyik alapanyaga.

Termése közepes mennyiségű cukrot és színanyagot, sok savat tartalmaz. Két-három éves érlelés után, kedvező esetben meggyre emlékeztető illat- és zamatanyagok alakulnak ki benne. Csersavban nem túl gazdag, rubinvörös bor.

Ajánlás: Az igazán jó minőségűt önállóan, esetleg erdei gyümölcsökkel készített nagyvadakhoz, egyébként inkább barna húsú szárnyasokhoz kínáljuk.

Szervírozási hőmérséklet: 16-18°C

Fehérborszőlő-fajták:

• Zöld veltelini

Ausztria fő fehérszőlő fajtája. Jó termőképességű, kiegyenlített, minden évben megfelelő minőségű és mennyiségű bort ad. Fagyérzékeny. Bora kellemes illatú és zamatú, élénk-elegáns savtartalmának köszönhetően üde.

Ajánlás: Ha száraz, a legjobb halbor, de zöldséges ételeknek is kiváló kísérője lehet.

Szervírozási hőmérséklet: 10-12°C.

• Királyleányka

Erdélyi eredetű, bőtermő fajta. Közeli rokonánál, a Leánykánál illatgazdagabb bort ad. Élénk savtartalmú, zamatgazdag. Mint magyar fajta, több figyelmet érdemelne.

Ajánlás: Mandulás pisztránghoz, roston sütött fogashoz.

Szervírozási hőmérséklet: 10-12°C.

• Sauvignon blanc

Franciaországból származik, a világ egyik legismertebb fajtája. Divatos bor. Illatos, bodzára, egresre, csalánra, vágott fűre emlékeztető, jellegzetesen zöld jegyekkel.

Ajánlás: Zöldséges ételek, elsősorban kelvirág, brokkoli kiváló kísérője, de jól illik a kaporral elkészített fehér húsú halakhoz is.

Szervírozási hőmérséklet: 10°C.

• Tramini

Nevét a dél-tiroli Tramin községről kapta. Nagyon sok zöldmunkát igénylő, jó cukortermelő fajta. Bora intenzíven illatos, gyümölcsös ízű, magas savtartalmú. Ha túlérésben szüretelik, szép desszertbor készíthető belőle.

Ajánlás: Száraz borként fehér húsú szárnyasokhoz, az édes változatot gyümölcsös édességekhez kínáljuk.

Szervírozási hőmérséklet: 10-12°C.

• Chardonnay

A legismertebb világfajta. Burgundia fehérborai szinte kizárólag Chardonnayból készülnek. Bora mindig nagy kihívást jelent a borászok számára, hiszen semleges íze engedi, hogy a termőhely jellege és borászati stílusa érvényesüljön. Alkoholban gazdag, magas savtartalmú bor.

Ajánlás: Halak és fehér húsú szárnyasok kísérője lehet, de karakteresebb, nehezebb változatai a borjúhúsból készült ételekhez ajánlhatók.

Szervírozási hőmérséklet: 10-14°C.

Népszerűség: 14% [?]

A Fertő-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentőségű vadvizeként tartják számon.

A számos ritka, csakis itt élő növény és a kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérővel látogathatók. A Fertő vízi telepe nyáron népszerű, strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült.

A Fertő az eurázsiai sztyep tavak legnyugatibb képviselője, s egyben Európa legnagyobb szikes (alkaline) tava. A víz sekély, a vízmélység állandóan változik, de átlagosan az egy métert sem éri el. Többször is kiszáradt már a tó, legutóbb 1867-1871 között.

Elsősorban a talajvíz és csapadékvíz táplálja, továbbá két patak folyik belé. Természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el.

A Fertő-Neusiedler régió viszonylag kis területén különböző klimatikus viszonyok uralkodnak; a kontinentális, a szub-mediterrán és az alpesi éghajlati hatások találkozása változatos növény- és állatvilágot eredményez.

A tó partját a kontinentális szikes tavakra és tengerpartokra jellemző sótűrő vegetáció díszíti. A sűrű nádasok és a mintegy 80 sós mocsárfolt valóságos madár-paradicsom.

A tó környéke 8000 éve különböző kultúrák találkozópontja. A régészeti feltárások során az i.e. VI. századból származó, emberi településre utaló eszközöket találtak. Kelták és rómaiak is éltek itt, megtalálták például egy fürdő maradványait Marcus Aurelius (161-180) idejéből.

Már a rómaiak is bányászták az itteni mészkövet; a fertőrákosi kőfejtő ma színházi- és operaelőadások különleges díszlete. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete.

A Fertő-tó közelében található települések – Balf, Hidegség, Fertőboz, Hegykő – középkori eredetűek. A környék jelentős kastélyai a XVIII. században épültek.

A fertődi, pompás Esterházy-kastélyban több mint egy évtizedet töltött udvari zeneszerzőként Joseph Haydn. Nagycenken a Széchenyi-család egykori kastélyában Széchenyi István, a “legnagyobb magyar” életművét bemutató kiállítás látható. A kastélytól kisvasút vezet Fertőbozra. A klasszicista Gloriettről páratlan kilátás nyílik a tóra.

A földművelés, állattartás mellett hosszú múltra tekint vissza a szőlő- és borkultúra ezen a tájon. A dombokra felkúszó szőlőültetvényekről zamatos vörösbor, a híres kékfrankos kerül a palackokba.

A táj állandó változását az itt élők mindig is mondákkal, mesékkel támasztották alá, melyek elválaszthatatlanul hozzátartoznak e vidék kulturális örökségéhez.

A Fertő-tó – Neusiedler See környéke olyan egyedülálló, természeti és földrajzi fejlődés eredménye, melynek alakulásában nagy szerep jutott az egymást követő népcsoportok kultúraváltásainak.

A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyet nem jellemez a földrajzi megosztottság.

Népszerűség: 62% [?]

Végre száz százalékosan a klub kötelékébe tartozol! Milyen ígéretekkel vágsz neki a következő szezonnak? Read the rest of this entry »

Népszerűség: 2% [?]

Soprontól délkeletre a Fertő- Hanság kistájon fekszik. 1234.-ben írásos oklevelek még „Villa Ferteud” néven említették, mai nevét az ország közigazgatás átszervezése idején kapta.

Eszterháza a fertődi nevet 1950.-ben vette fel, majd később egyesült Süttörrel.

Süttör ősibb település volt, Eszterháza nevét először 1766.-ban említették.

A település közepén található a barokk stílusú kastély, mely a város legjelentősebb látnivalója, Eszterházy József az 1720-as években kezdte meg a kastély építését. J. Haydn közel két évtizedet töltött Eszterházy Miklós szolgálatában, emlékét emlékszoba őrzi. Az „Eszterházi vigasságok” Európában számos helyen ismertek voltak.

1946.-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.

A Fertő-Hansági Nemzeti Park nagy vonzóerő a turisták számára, kerékpárút köti össze a települést a szomszédos Ausztriával. A településen két templom található a süttöri részen a Szent András templom és az Eszterháza részen az 1986.-ban épült Szent Kereszt templom. Fertőd 1995-ben lett várossá nyilvánítva.

A Fertőd-Pomogy közötti határátkelőhelyet 1990.-ben nyitották meg.

Népszerűség: 8% [?]

Magyarország észak-nyugati részében, Ausztria és Szlovákia közé ékelődött megyét keletről Komárom-Esztergom, délről Veszprém, dél-nyugatról Vas megye határolja. Három tájegység találkozik itt: a Kisalföld, a nyugat-magyarországi peremvidék és a Pannonhalmi dombság.

A megye területe 4062 négyzetkilométer, a lakosság száma több mint 420 ezer fő. Területét tekintve az ország tizenharmadik megyéje. Két megyei jogú városa is van: Győr és Sopron. A megyeszékhely: Győr. További városok: Csorna, Fertőd, Jánossomorja, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Tét.

A régészeti leletek tanúsága szerint az ősidők óta lakott ez a hely. A rómaiak idejében itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a Borostyánkő útvonal. Itt alakultak ki nyugat felé az első kereskedelmi utak is, melyek a török hódoltság idején fontos hadiutakká váltak.

Ezen a területen korábban négy magyar vármegye (Győr, Sopron, Moson és Pozsony) is volt. A trianoni döntés után 1924-ben vonták össze Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit, majd 1950-ben egyesítették Sopron vármegye megmaradt területeivel.

Ezt követően a közigazgatási egység hivatalos neve Győr-Sopron megye volt, majd 1990-ben, tekintettel a történelmi előzményekre, Győr-Moson-Sopron megyére változtatták az elnevezést.

A megye kedvező földrajzi fekvésének, az itteni természeti adottságoknak, az ipar és a mezőgazdaság hagyományainak köszönhetően ma is kiemelt szerepet tölt be a gazdaságban.

A rendszerváltás után a nyugat-európai országokból érkező befektetők közül sokan itt kerestek és találtak beruházási lehetőséget. Az autópálya-építésnek köszönhetően Ausztria felől, de Magyarország központjából is jól megközelíthető a megye.

Bár semmilyen ásványi nyersanyag nem található a megyében, mégis itt alakult ki az ország egyik ipari körzete. Mindez elsősorban az út- és vasúthálózatnak, az országhatár közelségének, a hagyományoknak köszönhető.

A mezőgazdaságot tekintve jelentős az itteni szőlő- és bortermelés. Már a pannonhalmi apátság alapítólevelében is szó esik a szőlőtermesztésről. A rend tagjai számára megélhetési forrást jelentett a bor és a szőlő. A táj adottságai, fekvése, klímája kedvezett is ennek, így komoly borkultúra alakulhatott ki ezen a vidéken.

Győr-Moson-Sopron megye életében egyre nagyobb szerepet játszik a turizmus. Számtalan értékes műemlék található ezen a vidéken. A barokk stílus gyöngyszemének tekinthető Győr mellett sokan keresik fel Fertődöt, vagy a kisvárosok, falvak barokk templomait, kastélyait. Különleges értéket képvisel a világörökségi listán is szereplő pannonhalmi apátság és a Fertő-tó.

Ausztria közelségének és gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően először érintette a megyét a XIX. századi polgári fejlődés. Ennek hatása ma is érződik az itteni gazdaságon, kultúrán, de hatással van az idegenforgalomra is, hiszen például Nagycenk – a Széchenyi-emlékekkel – nemzeti zarándokhely lett.

A természetjárók is kedvelik ezt a vidéket, különösen népszerű a Szigetköz, bár itt a Duna-elterelés miatt a környezeti károk jelentősnek mondhatók.

Az országhatár közelsége miatt jelentős az átmenő forgalom. A statisztikák szerint a Magyarországra érkező turisták egyharmada érinti a megyét: vagy eleve idejön, vagy átutazik ezen a tájon.

Győr-Moson-Sopron megye

• Országrész: Északnyugat-Magyarország
• Megyeszékhely: Győr
• Terület: 4088,70 km2
• Népesség: 420 000 fő
• Népsűrűség: 103 fő/km2
• Települések száma: 174

Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Megyeszékhely: Győr.

Tartalomjegyzék

1. Jelentősebb látnivalók
2. Földrajz
   1. Nagyobb folyóvizei
3. Legmagasabb pontja
4. Történelme
5. Kistérségei
6. Települései
   1. Megyei jogú városok
   2. Városok
   3. Községek, nagyközségek
7. Védett területek és természeti értékek

Jelentősebb látnivalók

Földrajz
Győr-Moson-Sopron három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a pannonhalmi dombság, a nyugat-magyarországi peremvidék és a Kisalföld. Ásványkincsekben szegény.

Nagyobb folyóvizei

• Duna
• Rába
• Rábca

Legmagasabb pontja
Magas-bérc (Brennbergbánya, 557 m)

Történelme

A mai megye a megyerendszer 1950-es újraszabályozása során alakult ki, amikor Győr, Moson és Pozsony megyék határainkon belül maradt részeihez, melyeket 1924-ben összevontak, hozzácsatolták Sopron vármegye megmaradt területeit. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a neve 1990-ig, mikor átnevezték Győr-Moson-Sopronra.

Kistérségei

• Csornai kistérség
• Győri kistérség
• Kapuvári kistérség
• Mosonmagyaróvári kistérség
• Pannonhalmi kistérség
• Sopron–Fertődi kistérség
• Téti kistérség

Települései

Megyei jogú városok

• Győr (megyeszékhely)
• Sopron

Városok (Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)

• Mosonmagyaróvár (30 424)
• Csorna (10 848)
• Kapuvár (10 684)
• Jánossomorja (5998)
• Tét (4113)
• Pannonhalma (4098)
• Fertőd (3403)

Községek, nagyközségek
Abda, Acsalag, Agyagosszergény, Ágfalva, Árpás, Ásványráró, Babót, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Barbacs, Bágyogszovát, Beled, Bezenye, Bezi, Bodonhely, Bogyoszló, Börcs, Bőny, Bősárkány, Cakóháza, Cirák, Csáfordjánosfa, Csapod, Csér, Csikvánd, Darnózseli, Dénesfa, Dör, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Ebergőc, Edve, Egyed, Egyházasfalu, Enese, Écs, Farád, Fehértó, Feketeerdő, Felpéc, Fenyőfő, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Gönyű, Gyalóka, Gyarmat, Gyóró, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrladamér, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Harka, Hegyeshalom, Hegykő, Hédervár, Hidegség, Himod, Hövej, Ikrény, Iván, Jobaháza, Kajárpéc, Károlyháza, Kimle, Kisbabot, Kisbajcs, Kisbodak, Kisfalud, Kóny, Kópháza, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Levél, Lébény, Lipót, Lövő, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Máriakálnok, Mecsér, Mezőörs, Mérges, Mihályi, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Mórichida, Nagybajcs, Nagycenk, Nagylózs, Nagyszentjános, Nemeskér, Nyalka, Nyúl, Osli, Öttevény, Páli, Pásztori, Pázmándfalu, Pér, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Potyond, Pusztacsalád, Püski, Rajka, Ravazd, Rábacsanak, Rábacsécsény, Rábakecöl, Rábapatona, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábatamási, Rábcakapi, Répceszemere, Répcevis, Rétalap, Románd, Röjtökmuzsaj, Sarród, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Sopronnémeti, Szakony, Szany, Szárföld, Szerecseny, Szil, Szilsárkány, Tarjánpuszta, Táp, Tápszentmiklós, Tárnokréti, Tényő, Töltéstava, Und, Újkér, Újrónafő, Vadosfa, Vág, Vámosszabadi, Várbalog, Vásárosfalu, Veszkény, Veszprémvarsány, Vének, Vitnyéd, Völcsej, Zsebeháza, Zsira

Védett területek és természeti értékek

1.  Ásványrárói fekete nyár
2.  Hédervár-fekete fenyő
3.  Babóti kocsányos tölgyek 0,13 ha
4.  Hédervár-Árpád tölgyfa
5.  Damózseli-Zseli erdő 6,9 ha
6.  Hédervár-Kont emlékhely
7.  Dénesfa-fás legelő 25,0 ha
8.  Hédervár-lovaglópálya 10,0 ha
9.  Dénesfa-Cziráki-kastély parkja 12,0 ha
10.  Lipót-Damózseli vadgesztenyesor 1,0 ha
11.  Fertőd-Sarród-Hercegasszony-allée 1,0 ha
12.  Óvári három tölgy
13.  Fertőd-Eszterházy-kastély parkja 219,0 ha
14.  Mosonmagyaróvár- Wittmann-park 14,0 ha
15.  Győr-Rákóczi úti vadgesztenyefa
16.  Mosonszentmiklós-tiszafák
17. Győr-Bácsai Szt. Vid domb és kömyéke 61,0 ha
18. Röjtökmuzsaji bükkfák 1,0 ha
19. Győr-Várkert 5,0 ha
20. Sopron-Bécsi domb, Globularia cordifolia élőhely 8,0 ha
21. Nagycenki eperfa sarok 5,0 ha
22. Sopronhorpács-Széchenyi-kastély parkja 26,0 ha
23. Hédervár-kastélypark 10,0 ha
24. Vének-Aranykert 1,0 ha

Népszerűség: 3% [?]

hasznos linkek Sopronból és környékéről Read the rest of this entry »

Népszerűség: 1% [?]

	Mandarin Panzió – Sopron, Baross u 1. – telefon: 99 523 524 Ha üzleti úton jár, konferenciára érkezik vagy egyszerűen csak pihenni, vágyik a hűség városában, Panziónkban mindezt modern, kényelmes és barátságos körülmények között teheti meg. Szobáink televízióval, telefonnal felszereltek, az épületben lift segíti a közlekedést.
	Palatinus Szálló – Sopron, Új utca 23. – telefon: 99 523 816 A Palatinus Szálló Sopron egyik legszebb részén, a történelmi belvárosban, a város jelképétől, a Tűztoronytól alig 200 m-re, páratlan szépségű műemlékek karéjában található. Az I. osztályú panzió meghitt, családias hangulatú, összesen 60 fő befogadására alkalmas.
	Pihenőkereszt Panzió – Sopron, Töpler K. u. 8. – telefon: 99 317 117 2005. júniusában nyitottuk meg panziónkat Sopron egyik nevezetes helyén, a Pihenőkeresztnél, a balfi gyógyfürdőtől 4-km-es távolságra, páratlan kilátással Sopronra és az ausztriai hegyvonulatokra. A történelmi filmekből ismert, ódon hangulatú belvárosba 15-20 perces sétával juthatnak el.
	Jégverem Panzió – Sopron, Jégverem u. 1. – telefon: 99 510 113 A panzió ideális kiindulópont Sopron felfedezéséhez, hiszen a történelmi belváros szomszédságában, a régi poncichter-negyedben található. 250 esztendős, fagerendázatú fogadóban összkomfortos, Tv-vel, fürdővel felszerelt 2 és 4 ágyas szobák, galériás lakosztályok várják a pihenni vágyókat.
	Moha Erdei Panzió – Sopron, Muck-Lővérek – telefon: 99 319 015 A 11.000 négyzetméteres Moha Pihenőpark a Soproni Hegység Naturpark területén fekszik, a várostól 5 kilométernyi távolságban. 1906-ban kilátót épített e szépséges helyen, melyet Muck Messzelátónak neveztek el, s melyből festői kép tárult a szemlélődő elé a városra.
	Vadászkürt Panzió – Sopron, Udvarnoki u. 6. – telefon: 99 314 385 Közel a belvároshoz az Alsólőverekben – igényesen berendezett és felszerelt tágas szobákkal. Igazi házias, magyar és nemzetközi ízeket kínáló étteremmel, és kiváló borokkal teli pincével várjuk Önöket panziónkban és vendéglőnkben.
	Dali Panzió – Sopron, Sport u. 48. – telefon: 99 510 477 A panzió zöldövezetben, a Lővérek aljában, csendes, nyugodt környéken található. A városközpont 5-10 perc alatt könnyen elérhető. Kétágyas szobáink /pótágyazható/ – panorámásak és kertre néznek – színes televízióval, rádióval és hűtőszekrénnyel felszereltek.
	Fehér Rózsa Fogadó – Sopron, Pócsi u. 21. – telefon: 99 335 270 Panziónk a belvárostól pár percre mégis csendes, nyugodt környezetbe található. Jól felszerelt, igényes szobákkal éttermünkben házias ételekkel várjuk kedves vendégeinket. Parkolási lehetőség, zárt parkolóban. Szálló vendégeinknek lehetőségük van kerékpárbérlésre.
	Villa Cecile – Sopron, Károlymagaslati u.2. – telefon: 20 9419138 Villánk a soproni fenyőerdő lábánál helyezkedik el.Minden szobánk rendelkezik fürdőkádas fürdőszobával,hajszárítóval,légkondicionálóval televízióval.Az autóval érkező vendégeink zárt parkolónkat vehetik igénybe.
	Jägermeister Panzió – Sopron, Bécsi u. 81. – telefon: 99 349 045 Panziónk ideális helyszín kisebb családi, baráti összejövetelek vagy üzleti megbeszélések lebonyolítására. Kiváló bázis az ausztriai, mindössze 1 órányira lévő sípályák megközelítésére is.
	Club Vital Panzió – Sopron, Kertvárosi út 38. – telefon: 99 523 937 A városi zajtól és nyüzsgéstől távoleső, kertvárosi környezetben várjuk kikapcsolódni, felfrissülni vágyó Kedves Vendégeinket. Az ideérkezők kényelmét az esztétikusan kialakított új szobák, a panziónk saját wellness-részlege biztosítja.
	Erhardt Panzió – Sopron, Balfi u. 10 – telefon: 99 506 711 Sopron poncichter negyedében XVIII. Századi alapokon álló épületben 2005. májusában nyitottuk meg éttermünket. Idén ősszel kezdetét vették a munkálatok, és 2010. március 4-től sok szeretettel várjuk szállóvendégeinket is újonnan kialakított szobáinkkal!
	Marika Panzió – Hidegség, Széchenyi u. 5-7. – telefon: 99 376 005 1-1 éjszakára szállást kereső vendégeinket, a főépületünkben, családias hangulatú, de hotelszobák kényelmét és komfortját biztosító szobáinkban tudjuk elszállásolni. Galériás vendégházaink elsősorban családdal érkező vendégeink részére lettek kialakítva, 4-6 fő kényelmes elhelyezését teszik lehetővé.
Átrium Panzió Sopron | Anna Panzió és Vendégház Sopron | Bástya Panzió Sopron | Biancó Panzió Sopron | Borostyán Panzió Fertőd | Carmen Panzió Tómalom | Classic Panzió Nagycenk | Csőszkunyhó Fogadó Sopron | Haller Villa Sopron | Huber Panzió Fertőrákos | Lavanda Panzió Kópháza | MKB Aréna Panzió Sopron | Patonai Panzió Fertőd | Pólus Panzió Sopron | Rabensteiner Panzió Fertőd | Sas Fogadó Sopron | Szentesi Panzió Fertőrákos | Tercia Panziók | Tornácos Panzió Hegykő | Ujvári Panzió Sopron | Villa Mimi Panzió Sopron | Wieden Panzió

Népszerűség: 87% [?]

Sajnos csapatunkkal is megtörtént az, ami már nálunk profibb együtteseket is megérintett, egy sokkal rosszabb képességű, ámde ezt szívvel, lélekkel és hozzáállással pótló csapattal szemben kiestünk a Magyar Kupából. A tegnapi fertőrákosi 1:1-es döntetlen az SVSE kiesését jelentette a további küzdelmekből, így a kedvező sorsolás ellenére sem juthatunk az országos főtáblára.

Read the rest of this entry »

Népszerűség: 1% [?]