Sopron Hotels

Kópháza egy község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben. Soprontól 7 km-re dél-keletre fekszik lakosainak száma ~1900 fő, amely évről évre növekszik. A lakosság 60 %-a horvát nemzetiségű vagy beszéli a nyelvet. Megközelíthető Győr felől a 85-ös úton Nagycenkig, tovább a 84-esen, vagy Sümeg felől a 84-esen; vasúton: a Sopron-Szombathely vonalon.

Története
A 12. századi oklevelek Kópháza község mai területén két településről tesznek említést, Ravazd és Vis névvel.

Egy 1429-ben kelt oklevélben található először a magyar hangzású “Kolphaza” elnevezés. A név eredete Kolb Péter városi polgár nevéhez fűződik, aki nagyobb részt birtokolta a települést.

Kópháza 1430-tól 1848-ig Sopron jobbágy-községe volt.

Az első horvát letelepülők nevei 1537-től kezdődően találhatók az oklevélben. Az idevándorolt horvátok főleg a tengermelléki területekről származtak.

A község közepén található Szent Márton templom, amely régen a temető dombon állt. A 18. század végén bontották le, hogy felépítsék új helyén. A község nevezetessége a 18. század második felében a Szűzanya tiszteletére épült kápolna, amely a környék és a távolabbi horvátság zarándokhelye.

1987-ben került felavatásra a faluház, ahol a helytörténeti gyűjteményt tekinthetik meg az ide látogatók.

Népszerűség: 7% [?]

A község és környéke emberi letelepedésre a legrégebbi időben is alkalmas volt. Ennek bizonyítékát a késői ásatások adták meg. Őskori telepet tártak fel (1904-ben), réz- és bronzkorból találtak leleteket, és hallstattkori (i.e. I. évezred első fele) hamvasztásos sírra bukkantak. Római és avar kori temetőt tártak fel.

Római kori kőépület kő- és téglamaradványait is fellelték a község határában. A község nevét 1291-ben írták le először egy latin nyelvű birtokeladási oklevélben, ekkor Zenk-nek hívták.

A két Cenk megkülönböztetésére időnként jelzős nevek is feltűnnek, pl. 1359-ből: Gudurzenk (Gödörcenk) A Nagy Czenk név 1544 óta ismeretes. Kiscenk első ismert neve Tótcenk volt. 1544-től már Dávid Czenknek írják.

A község első birtokosai Czenki Demeter és Lőrinc, majd Osli Gergely. Később a Kanizsay-család, a Poki-család, majd az Ember-család volt a birtokos. Ez utóbbi család kihalása után 1570-ben a Nádasdyak birtokába került a két (Kiscenk és Nagycenk) község. A török időkben, német és vallon katonaság járta és pusztította a környéket (1590). Később Bethlen Gábor hadjárata idején szenvedett a lakosság.

A Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért Nádasdy III. Ferencet kivégezték, és a cenki birtok a királyi kincstárra szállt át, és evvel a Nádasdyak birtokossága 1671-ben megszűnt. I. Lipót, Draskovich Miklósnak adományozta az elkobzott Nádasdy birtokok közül Sárvárt, és a hozzá tartozó Alsó -és Felsővidéket, amelyhez Cenk is tartozott.

Hogy örökjogon a Draskovich-család birtokába kerülhessen a terület, egy nagyobb mennyiségű pénzre lett volna szüksége. Mivel Draskovich ezt megfizetni nem tudta, így Széchenyi György I., akkori gazdag győri püspökhöz fordult, hogy készpénzért elzálogosítaná-e neki a birtokok egy részét.

A létrejött egyezség (1678) után Széchényi György érsek, valamint testvére és gyermekei harmadíziglen birtokolhatták a javakat. A Széchényi-családra véglegesen csak utódja, Széchényi György II. révén szállt át a vagyon 1711-ben, amely lehetőséget adott arra, hogy a család a magyarországi főnemesek közé emelkedjen.

Soprontól mindössze 12 km-re fekszik a község, a 84. sz, és a 85. sz. főközlekedési utak találkozásánál. A településen 1860 fő él.

A nyugat-magyarországi peremvidék Sopron-Vasi síkságán helyezkedik el. A határ dél-nyugati rész dombos és a Soproni-hegység nyúlványihoz kapcsolódik, (legmagasabb pontja a Dombháti dűlő 234m. tszf.), a keleti része már síkság, alföldies jellegű. Legalacsonyabb része az Ikva és az Arany-patak völgye.

Ez utóbbiban helyezkedik el a község, ezért is hívták hajdan Gödörcenknek. A két főútvonalon közlekedő autóbusz -járatokon, és a most már GySEV üzemeltetésű Sopron- Szombathely vasútvonalon is megközelíthető településünk. Községünkben általános iskola, óvoda, alapfokú orvosi ellátás, gyógyszertár működik. Az elmúlt 15 évben minden közmű kiépült.

Népszerűség: 8% [?]

A település Győr-Moson-Sopron megyében a Sopron-Fertődi kistérségben található. A falut írásos oklevelek először 1237.-ben említik Quer alakban. Keletkezését a kér nemzetségnek a honfoglaló 9 magyar törzs egyikének, köszönheti.

Pusztakérként említették 1380.-ban. Kéri és az Osl nemzetség a középkorban itt szerzett területeket, majd az Ágoston-rendi szerzeteseknek lett itt birtoka. 1529-1532.-ben a törökök dúlták fel a települést. A falunak 1596.-ban már saját prédikátora volt. Nemeskér lett 1651.-től 1786.-ig Sopron vármegye székhelye.

Az 1681.-es országgyűlésen a települést artikuláris hellyé nyilvánították. Nepomuki Szent János szobrát 1796.-ban állították fel. Tűzvész pusztította el 1777.-ben az iskolát, majd 1858.-ban a falu nagyobb része is leégett. A Napóleoni háborúk idején sok német származású család települt be a faluba, közülük lettek a településen szűcsök, kalaposok, asztalosok.

Az új evangélikus iskola 1856.-ban, a katolikus, pedig 1905.-ben épült fel. Az evangélikus templom tornya 1862.-ben készült el. A II. világháború után Lövővel közös tanácsot alkotott, később a falu, már önálló község lett. Az ezredforduló után Lövővel és Vőlcsejjel alkotott körjegyzőséget.
Nevezetességek

• Evangélikus templom, mely 1732.-ben készült el, tornya, pedig 1862.-ben.
• Régi megyeháza melyet 1669.-ben építettek, itt található Nepomuki Szent János püspökruhás kőszobra

Régészeti kutatások folyamán avar kori vasolvasztók maradványait fedezték fel a település határában, ezek magas felépítésű, szabadon álló agyagkemencék.

Népszerűség: 4% [?]