Sopron Hotels

Kümmerling kő (Kleinhöflein)
Az erdő felé vezető úton jobbra áll ez a kő. A falu kocsmáiban még ma is mesélnek az idősebbek róla. Az elbeszélés szerint a kő meghajol a legszorgalmasabb gazda előtt, aki reggel legelőször elmegy mellette. Így próbálták évszázadokon át a fiatal gazdákat a korai felésre buzdítani.

Az Esterházy család kriptája (Eisenstadt)
1682. március 31-én halt meg Esterházy Orsolya, I. Pál herceg felesége. Az akkori divatnak megfelelően állva temették el. A titokzatos és a máig megmagyarázhatatlan a dologban az, hogy a holtteste mumifikálódott és nem porladt el. Miután emiatt az elmúlt évszázadokban a kripta többé-kevésbé zarándokhely lett, ezért a 20. század elején a holttestet koprsóba helyezték és a kriptát bezárták.

„Élesztőputtony” fa (Kleinhöflein)
A kleinhöfleini erdőben (a Pröstlweg felé), az erdei utat követve kb. 20 percnyi gyaloglás után érjük el a fát. A legenda szerint egy csempész fagyott meg itt a fánál álmában. A férfi élesztőt csempészett egy nagy puttonyban Alsó-Ausztriából az akkori Nyugat-Magyarországra. Ez a történet annyira elijesztette a csempészeket, hogy soha többé nem használták ezt az ösvényt.

Szűcs bánya (Kürschnergrube)(Eisenstadt)
Az Esterházy-kastélytól indulva a kastély parkján át északra, a János barlang mellett, mindig a kijelölt túristaúton kb 1,5 órás gyaloglás után érjük el a Szűcs bányát, amely egy régi kőbánya
mély barlanggal. A barlang szükség idején az eisenstadti lakosokat szolgálta. A bánya a nevét finom homokjáról kapta, amit a szűcsök szívesen használtak fel munkájuk során.

Antal kápolna (Eisenstadt)
Az Antal szurdok a Lajta hegység egy szűk völgye, a Gloriett-től nyugatra. Itt imádkoztak a lányok Szent Antalhoz, hogy jó férjük legyen. A kápolnát 1700 körül emelték, 1900-ban újgótikus fülkét építettek a tetejére.

Az elásott kincs (Eisenstadt)
A Fő után vagy a Pfarrgassén (ebben nem egyeznek meg teljesen az elbeszélők) a törökkorban elrejtett kincs található. Évente egyszer a telihold bizonyos éjszakáján a templomtorony árnyéka mutatja az elásott kincs helyét.

Ördög szikla (Teufelskirnstein) (St. Georgen)
A régi időkben élt egyszer egy ördög a tölgyerdőben. Az ördög összeveszett a pokolban a főördöggel, aki elkergette onnan. Így került az ördög ide.

Nappal kihajtotta az állatait a legelőre, az éjszakát pedig egy nagy szikla alatt töltötte, amelyet ma is ördög sziklának hívnak. Este felmászott a szikla tetejére, ahonnan hangos kiáltozással és ostorcsapkodással hívta vissza legelésző állatait. Minden este nagy lármát csapott, ami nagy örömmel töltötte el.

A környék lakói kevésbé örültek a lármának, felállt a hátukon a szőr, ha hallották.
Az állatok rémülten rohangáltak össze-vissza, a tehenek pedig nem akartak tejet adni. A gazdák a pokolba kívánták az ördögöt. Egy szép napon idegen öreg ember érkezett fogságból. Egy csendes helyet keresett magának, ahol remeteként letelepedhetett. A polgármester felajánlotta neki, hogy maradjon a faluban, de volt egy kívánsága, segítsen elűzni az ördögöt, ezt állítólag csak egy jámbor idegen tudja megtenni.

Az öreg megígérte, hogy segít. Másnap ki ment a sziklához és elkezdett szállást építeni magának. Nem tartott sokáig, míg az ördög odament hozzá és megkérdezte, hogy mit épít. Az öreg azt felelte neki, hogy a falu építtet házat az ördögnek. Az ördög örömében átugrotta az erdőt és megint olyan hatalmas zajt csapott, hogy a falusiak egész éjjel nem tudtak aludni.

A rákövetkező napokban segített az öregnek a házépítésben. Közben a faluban nagy titokban felszentelték a harangot és az épülő házhoz vitték. Este először kongatták meg a harangot a háznál, az ördög úgy megijedt a harangzúgástól, hogy elszaladt és azóta sem látták többet. Ettől kezdve megvolt a nyugodalma a falu lakóinak. Ma a sziklán kívül semmi sem emlékeztet arra, hogy itt járt.

Népszerűség: 9% [?]

Újkér első említése a 1237-ben „QUER” néven, történik. 1406-ban „VYKER” néven szerepelt. A 15. században a Kanizsaiak, 1536-ban a Nádasdyak, 1677-től a Széchenyiek a földesurak. A 15-16. században megyeházat és megyegyűléseket tartottak Újkéren a Nádasdyak. 1570-90 között gyakran tartózkodnak itt.

A sopronkeresztúri alattvalóknak egy része is Újkéren lakott. 1635-1641-ig Bácsmegyei János záloga a falu. 1694-ben mankóbüki Horváth Zsigmond kúriája van itt, 50 hold földdel. A jobbágyság telki állományból él. Helyzete a 17. században kielégítő. A század második felében a török háborúk miatt katonafaluvá vált község robotmentességet ás több kiváltságot kapott. 1639-ben és 1677-ben 30 hold szántó, 4 kaszás rét tartozik egy-egy telekhez. A talaj rosszul termő 1766-ban kétnyomásos, 1800-as évek elején háromnyomásos. Közös legelő elkülönülése eredményeként 26 jobbágytelek 28 zsellér, 10 házatlan zsellér után 312 hold erdőt adott a földesúr, legelőnek, erdőnek.

Az 1800-as évek elején kiirtották, felosztották szántónak, helyette 50 hold erdőt telepítettek. Az erdőirtásnak általában nagy szerepe van itt, a 18. századi nagyerdői erdőirtásokból a major (1793-1810) 700 kisholdra növelte a szántót.

Családjai közül Varga és Takács nevűekkel már 1518-ban találkozunk. Az 1848-49-es szabadságharc résztvevőiként Lipovíts János, Molnár József, Bősze József, Lipovits István, Kovács Ferenc szerepelnek írásos emlékeinkben.

A 48-as események kapcsán a telkes jobbágyok megkapták a földet, és utódaik képezték a község 1900-as években módosodó parasztjait. A 20. század elején a Széchenyiek újkéri birtokrészét is a Solymosyak vették meg (2088 kát.holdat). A kis földterülettel rendelkező lakosok megélhetése nehéz egyéb jövedelemforrás híján. Egy kis vagyonszerzés reményében többen kimentek Amerikába a 20. század elején. Temploma a XVI. század második felében az evangélikusok kezébe került.

1659-ben a szoporiak nem hajlandók az újkéri evangélikus paplak és iskola tatarozási költségeihez hozzájárulni. 1661.-ben, gróf Nádasdy Ferenc elvetette a templomot az evangélikusoktól, és visszaadta a katolikusoknak. 1696-ban Rácz István volt a tanító. 1950-ben hozzácsatolták Felszoport, Alszoport, és Makkoshetyét. Lakói a római katolikus vallást gyakorolják.

Népszerűség: 7% [?]

A falu Bükktől 5 km.-re fekszik, a Répce partján. Az 1 századból származó sírkő a Rómaiak idejéből maradt ránk, ezt a templom főoltárának lépcsőjébe építették be. A Kápolnadombon a középkorban vár állt.

Gór nevét írásos dokumentumban először 1279.-ben említették Guor alakban. A fazekasipar a középkorban igencsak jelentős volt a településen, a hagyomány szerint ezért a fazekasok germán védőszentjéről Szent Goárról nevezték el a falut.

Ebben az időben a birtokosok a Németújváriak voltak, később a nemes Guáry család birtoka volt. Felvetődött még a szláv erdő, esetleg hegy eredetű és a török „góré” őrhely elnevezés is.

Nevezetességek

• Római katolikus templom, mely középkori eredetű,
• Guáry kastély a 17. századból maradt ránk.

Népszerűség: 3% [?]

A település Kapuvártól 11 km. távolságra az ország észak-nyugati részén helyezkedik el.
1237.-ben említik először írásos dokumentumok a falu nevét, Kázmér néven. A középkorban a Kisfalud-család volt a településen a birtokos.

A falu a 16. században szegény település volt, a lakosok erdőt irtottak és gyümölcsösöket hoztak létre. Viszont a földesurak ezt is tiltották.

A törökök 1594.-ben pusztították el a települést. A 19. században a gyümölcstermesztés mellett a háziipar jellegű faipar is kialakult. A szabadságharcban 1848/49.-ben 19 kisfaludi lakos vett részt.

A II. világháborúban 43 hősi halottja volt a falunak. 1973.-ban a települést Mihályival egyesítették. A falu 1989.-ben nyerte vissza önállóságát.

Látnivalók

• Evangélikus harangtorony, 1848.-ban épült,

• Szentháromság szobor,

• Római katolikus templom.

Népszerűség: 2% [?]

A   NYME   a   város   talán  legjelentősebb   intézménye.   Az   egyetemnek   négy   kara  működik Sopronban,   a   tradicionális  erdő-  és   faipari  mérnöki   kar  mellett  pedagógiai   főiskolai  és  Közgazdaságtudományi diplomák szerezhetők.

A közelmúltban a Faipari  mérnöki  karon  Alkalmazott Művészeti   Intézet  (AMI)  kezdte meg  tevékenységét.  Az   egyetem  oktatóinak   száma  alapján  a  legnagyobb  foglalkoztatók  közé  tartozik Sopronban.

Jelenleg  csak  Sopronban  több mint  5200  diák   tanul,   azaz   a  város   lakóinak  száma  a  tanulmányi évben csaknem 10%-kal nő. A Sopronban tanuló diákok száma az elmúlt 7 évben  megháromszorozódott. Ezen az egyetemen is végbement az ország más intézményeire jellemző  mennyiségi növekedés, azonban a régión belül a többi megyei jogú városban az üteme nem volt ilyen nagy . A régión kívüli Eger is hasonló növekedést produkált az elmúlt néhány évben, ott a
diákok száma még nagyobb mint Sopronban (150diák/1000 lakó). Sopronéhoz hasonló a pécsi  diákok aránya (kb. 100 diák/1000lakos). Ugyanakkor, míg Pécs iskolaváros hangulatú, a diákok  belakják és élettel   töltik meg a városközpontot,  addig  Sopronban a diákok  jelenléte alig
vehető észre.

Ez  lehet  következménye a hirtelen növekedésnek  -  és  az  ebből   fakadóan a  tradíciók hiányának az új karokon – valamint a régi karok hagyományos elzárkózásának. Az   egyetem megnövekvő   létszámával  most   helyezkedik   el   a   városban.   Az   elmúlt   években  jelentős  beruházásokat  valósítottak,   illetve   indítottak  meg,   kb.   1 Md  Forint   értékűt  EU-s  pályázati pénzből, PPP alapon, tehát a magánforrás bevonásával több mint 10 Md Forintnyit.

Az újabb intézetek a belvárosban kaptak helyet; ez a diákok integrációját segíthetné elő. (Vita volt  arról,  hogy külterületen épüljön új  campus,  vagy  inkább a belvárosban az önkormányzat meglévő épületeinek átadásával és funkcióváltásával helyezzék el a közgazdasági és művészeti  intézeteket). Az egyetem központi épülete a Lőverekben található. Az erdészeti  és  faipari  mérnöki  karra az egész  ország  területéről  veszik  fel  a hallgatókat.  Az  óvópedagógus és közgazdászképzés főleg a régiót szolgálja ki.

Az Ausztria felé nyitással az egyetem most indul. Az erdőmérnöki faipari karon nincs idegen nyelvű oktatás, jóllehet nincs a környéken, Ausztriában hasonló profilú intézmény. A   közgazdasági   karon   van   német   nyelvű   képzés   és   Kismartonnal,   ahol   hasonló   intézmény  működik,  megegyeztek   arról,   hogy   a  mesterképzésbe  magyar   diákok   is   bekapcsolódnak.   A  pedagógiai   kar   közös   óvodai  pedagógiai   képzést   indított  Kismartonnal.  Ennek  ellenére  nem
beszélhetünk   arról,   hogy   Soproni   Egyetemnek  nemzetközi   vonzereje   volna.

Amennyiben Sopron   hatókörét   Burgenland   felé   is   növelni   akarja,   szükség   volna   az   oktatás   nemzetközi  jellegének fejlesztésére, külföldi oktatók, kutatók bevonására, külföldi PhD-sek foglalkoztatására. Az egyetem szerepe a városban több szempontból is fontos: az oktatók betelepedésével nő a  város magasan képzett, felelősen gondolkodó lakóinak száma, a diákok friss szellemet  hozhatnak,   valamint   évenként   újratermelődő  fogyasztói   réteget  jelentenek.   Különösen  a  műszaki karoktól elvárás a mai világban, hogy a gazdaság igényeihez kapcsolódva alkalmazott a kutatásra, egyelőre kevéssé tetten érhető, hogy az egyetem körül magas technológiai  színvonalú faipari cégek jönnének létre, laboratóriumok kínálnák szolgáltatásaikat a  hazai és burgenlandi vállalkozásoknak. (Ez a folyamat más magyarországi egyetemeknél is  nehezen indul.)

Az egyetem egészen az elmúlt  időkig  szigetként  volt   jelen a városban.  Ezért az egyetem a várost,   a   város   polgárai   az   egyetemet   hibáztatták.   Együttműködés   az  Aranyhegyi   IP inkubátorháza kapcsán indult, a fejlesztés célja az egyetem K+F tevékenységére támaszkodva  helyet   biztosítani   a   fiatal   oktatók,   kutatók   által   alapított   spin-off   cégeknek.   A   jelölteket   a  diplomamunkák alapján egy közös bizottság választotta ki. A projekt azonban kifulladt, mára már  az egyetem „Környezeti Erőforrás Gazdálkodási és Védelmi Kooperációs Központja” és „Erdő és  Faanyaghasznosítási Regionális Egyetemi T udásközpontja” sem kap helyet az inkubátorházban.

Ugyanakkor   az   IVS   készítése   kapcsán   szervezett  megbeszélésen  mindkét   fél   kinyilvánította  együttműködési szándékát,  az önkormányzat javasolta bizottság  létrehozását, amelynek  célja az együttműködés konkrét területeinek feltérképezése és fejlesztése lesz. Már az  első  megbeszélésen   felmerült,   hogy   az   önkormányzat   listát   készíthetne   a   számára   fontos  témákról,   az   egyetem   pedig   ösztönözné,   hogy   a   hallgatók   ezek   közül   válasszák  diplomamunkájukat.   (Ilyen  lehet  pl.  a város  faelemeinek  felmérése,   fásítási   terv készítése a  Jereván lakótelepen és a bevezető utaknál)

Az   egyetem  Erdészeti   kara   vezetése   részéről   elhangzott,   hogy  borászképzést  terveznek  indítani,  amely Sopron gazdasága  számára  fontos   terület,  és  ehhez   kapcsolódva akkreditált  laboratóriumot szeretnének létrehozni. Különösen   az   AMI   lát   jó   lehetőséget   a   várossal   való   együttműködésben;  utcabútorok  katalógusát,   cégérek,   portálok,   hagyományos   üzletek   rajzainak   összegyűjtését,  készítését   és   kiállítását   javasolták,  amelyet   az   Önkormányzat   az   ATT   fejlesztésében  felhasználhat.

A közgazdasági kar felkínálta a városi kkv-k megszervezésében való közreműködését.  Javasolták közös városi- egyetemi könyvtár  fejlesztési pályázat beadását is, amelyet a város  elfogadott. Az óváros élettel való megtöltésére javasolták a házak földszintjén kiállítótermek, design-  műtermek  létrehozását,  a műszaki  oktatók számára nívós  lakásbérleti   lehetőséget,  továbbá a Soproni Tudós Társaság elhelyezését. A fiatal oktatók megtartása érdekében „Fecskeház” építését látnák szívesen.

Kérték a várostól,  hogy  legyen mód nívós  helyen  –   a  Liszt  Ferenc  Konferencia Központban-  tartaniuk a gólyabált (a tornaterem helyett), ami rangot adna az eseménynek.

A   tárgyalások   alapján   remélhető,   hogy   az   együttműködés   megindul   az   egyetem   és   az  önkormányzat között, és hasznára válik a városfejlesztésnek.

A   javasolt   ötletek  megvalósítása   valószínűleg   segíteni   fog   a  diákok   integrálásában,   a  számukra vonzó klubélet   fizikai   feltételeit  önkormányzati  helységek kedvezményes bérletével  lehet biztosítani az egyetemi épületek környékén.

Ma a város a workshopok tapasztalatai alapján nem szereti az egyetemistáit, csak az éjszakai  hangoskodást  veszi  észre belőlük.  Ha sikerül  bevonni  őket a város ügyeinek megoldásába és  ennek nyilvánosságot biztosítani, várhatóan előbb-utóbb megváltozik a közhangulat.

Népszerűség: 3% [?]

A   természet   elemeként   a   várost   átszelő   patakok   (Rák,   Ikva),   valamint   a   városba   benyúló  erdőterületek  jelennek meg a belterületen.  A patakok ökológiai   szerepe  –  különösen Sopron  belvárosában  -  csekély,  a bennük  rejlő  zöldfelület-fejlesztési   lehetőségek kihasználatlanok.

A  várost kiterjedt erdőségek (Soproni-hegység erdőterületei, Dudlesz erdő, Szárhalmi erdő) övezik,  szerves   kapcsolata az  erdőterületekkel  ennek megfelelően  a  Lőverek-Bánfalva városrésznek,valamint  az egyéb belterületeknek,  Balfnak,  T ómalomnak és a Soproni-hegységben megbúvó  településrészeknek van.

Népszerűség: 2% [?]