A mezőgazdaság biztosította a megélhetést évszázadokon keresztül a lakók számára. 1920.-ban 100 házhely kialakítására került sor. A hercegi major egy részét lebontották s az anyagából lakásokat építettek a volt cselédek.

A Szabadság Termelőszövetkezet 1949.-ben alakult meg, majd feloszlott és 1959.-ben Rákóczi Termelőszövetkezetet alapítottak. A falunak saját tanítója 1730.-tól lett, ekkortól vált rendszeressé az iskolai oktatás. A településen jelenleg 917 fő a lakosok száma.

Látnivalók

• Római katolikus templom, mely Barokk stílusú a XVIII. században épült.

Eszterháza a fertődi nevet 1950.-ben vette fel, majd később egyesült Süttörrel.

Süttör ősibb település volt, Eszterháza nevét először 1766.-ban említették.

A település közepén található a barokk stílusú kastély, mely a város legjelentősebb látnivalója, Eszterházy József az 1720-as években kezdte meg a kastély építését. J. Haydn közel két évtizedet töltött Eszterházy Miklós szolgálatában, emlékét emlékszoba őrzi. Az „Eszterházi vigasságok” Európában számos helyen ismertek voltak.

1946.-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.

A Fertő-Hansági Nemzeti Park nagy vonzóerő a turisták számára, kerékpárút köti össze a települést a szomszédos Ausztriával. A településen két templom található a süttöri részen a Szent András templom és az Eszterháza részen az 1986.-ban épült Szent Kereszt templom. Fertőd 1995-ben lett várossá nyilvánítva.

A Fertőd-Pomogy közötti határátkelőhelyet 1990.-ben nyitották meg.

Cirák kapuvártól 16 km.-re helyezkedik el.

A szabadságharcban 7 cziráky vett részt.

A földosztás 1854.-ben történt meg a településen, ebben az időben a lakosság földművelésből és állattenyésztésből élt. Mivel megélhetésüket így nehezen tudták biztosítani, a közeli városokba mentek a lányok cselédnek, a férfiak közül, pedig páran Amerikában próbáltak szerencsét. Majd hazatérve házat építettek és gazdasági felszereléseket, állatokat vásároltak. A lakosság egy része kereskedéssel foglalkozott, a „ciráki kupecokat” a szomszédos megyékben is jól ismerték. A két világháború alatt 51 ciráki lakos vesztette életét. Jobblét termelőszövetkezeti csoport 1951.-ben alakult meg és 5 év múlva már meg is szűnt.

A településen a lakosság szám igencsak csökkenő tendenciát mutat.

A Szent Mihály plébánia templom barokk épület 1366.-ban már említették írásos oklevelek, a toronysisak 1870.-ben készült el.

Király kápolna Cirák és Dénesfa között található, IV: Károly 1921.-ben itt ért földet repülőgépével.