Sopron Hotels

Soproni Szálláskatalógus

Mandarin Panzió Sopron Sopron és a Fertő-táj 7 csodája - Ingyenes útikönyv Sopron és környékének felfedezéséhez

Újkér első említése a 1237-ben „QUER” néven, történik. 1406-ban „VYKER” néven szerepelt. A 15. században a Kanizsaiak, 1536-ban a Nádasdyak, 1677-től a Széchenyiek a földesurak. A 15-16. században megyeházat és megyegyűléseket tartottak Újkéren a Nádasdyak. 1570-90 között gyakran tartózkodnak itt.

A sopronkeresztúri alattvalóknak egy része is Újkéren lakott. 1635-1641-ig Bácsmegyei János záloga a falu. 1694-ben mankóbüki Horváth Zsigmond kúriája van itt, 50 hold földdel. A jobbágyság telki állományból él. Helyzete a 17. században kielégítő. A század második felében a török háborúk miatt katonafaluvá vált község robotmentességet ás több kiváltságot kapott. 1639-ben és 1677-ben 30 hold szántó, 4 kaszás rét tartozik egy-egy telekhez. A talaj rosszul termő 1766-ban kétnyomásos, 1800-as évek elején háromnyomásos. Közös legelő elkülönülése eredményeként 26 jobbágytelek 28 zsellér, 10 házatlan zsellér után 312 hold erdőt adott a földesúr, legelőnek, erdőnek.

Az 1800-as évek elején kiirtották, felosztották szántónak, helyette 50 hold erdőt telepítettek. Az erdőirtásnak általában nagy szerepe van itt, a 18. századi nagyerdői erdőirtásokból a major (1793-1810) 700 kisholdra növelte a szántót.

Családjai közül Varga és Takács nevűekkel már 1518-ban találkozunk. Az 1848-49-es szabadságharc résztvevőiként Lipovíts János, Molnár József, Bősze József, Lipovits István, Kovács Ferenc szerepelnek írásos emlékeinkben.

A 48-as események kapcsán a telkes jobbágyok megkapták a földet, és utódaik képezték a község 1900-as években módosodó parasztjait. A 20. század elején a Széchenyiek újkéri birtokrészét is a Solymosyak vették meg (2088 kát.holdat). A kis földterülettel rendelkező lakosok megélhetése nehéz egyéb jövedelemforrás híján. Egy kis vagyonszerzés reményében többen kimentek Amerikába a 20. század elején. Temploma a XVI. század második felében az evangélikusok kezébe került.

1659-ben a szoporiak nem hajlandók az újkéri evangélikus paplak és iskola tatarozási költségeihez hozzájárulni. 1661.-ben, gróf Nádasdy Ferenc elvetette a templomot az evangélikusoktól, és visszaadta a katolikusoknak. 1696-ban Rácz István volt a tanító. 1950-ben hozzácsatolták Felszoport, Alszoport, és Makkoshetyét. Lakói a római katolikus vallást gyakorolják.

Népszerűség: 7% [?]

Kőszegpaty község igazgatási területe ma egységes területtel rendelkezik. Korábban két településből állt. Kispaty és Nagypaty egyesítésével jött létre a XIX. század elején. Kispaty jelentéktelen község volt 6 házzal, ugyanakkor Nagypaty a mai Petőfi utca környékét ölelte fel. Kispaty elnéptelenedett, már korábban eltűnt a települések közül. A település jelenleg Kőszeg jelenleg a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása és az Írottkő Natúrpark része. A XIX. század elején önálló jegyzőség, majd a tanácsi korszaktól lukácsházi székhelyű jegyzőség tagja. A községben élők alapfokú ellátása, napi ellátás, igazgatás, posta, egészségügy, általános iskola, óvoda stb. részben helyben vagy a körjegyzőség más településével együtt működve főleg Lukácsházán biztosítható. Ennél magasabb fokú ellátást a szomszédos Kőszeg város tud nyújtani. Felsőfokú ellátást a megyeszékhelyen kell igénybe venni.
Népesség számának alakulása XX. század elején 484 fő, XX. végén 223 fő már a korábbi évtizedektől kezdődően fogyó települések közé tartozik alapvetően a község. Kiemelkedően magas halandóságokat tapasztalunk. Ugyanakkor a születések számában nem volt ilyen radikális változás.
Népesség vallás szerinti megoszlása: a lakosok 98,5%-a római katolikusnak vallja magát. Az evangélikus, református, görög katolikus egyenlő kicsiny arányban található meg. A nemzetiségűek jelenléte, arányuk nem kimutatható: Minden lakóterület rendezési terv szerinti beépítés 36 db telek áll rendelkezésre.
A település a korábbi éveknél dinamikusabb fejlődést indított el és ennek folytatását szolgálja a lakóterületi kínálat: legjelentősebb fejlesztések a Kossuth Lajos utca vonalán találhatók. A település közintézményei falusi lakóterületekbe kerültek besorolásra, a temető különleges besorolást kapott.

Polgármesteri Hivatal: Kossuth út, óvoda Petőfi út. Kultúrház, könyvtár orvosi rendelő Kossuth út. Római Katolikus templom és plébánia, élelmiszerbolt Petőfi út. Italbolt, falugondnoki szolgálat, Kossuth temető,Szociális otthon (Festetics kastély)

Népszerűség: 2% [?]