Sopron gazdasági szövetében megkülönböztetett figyelmet érdemlő ágazat a turizmus: a sokrétű, sokféle vonzerőre épülő, a jelentős szerepet játszó egészségturizmust is magában foglaló szektor foglalkoztatja a lakosság meghatározó részét, biztosítja a megélhetést.
E fontos gazdasági szerepnek megfelelően a város – szándékai szerint – hosszú ideje stratégiai ágazatként kezeli a turizmust: a rendszerváltozást követően számos turizmusfejlesztési stratégia készült (a 2003-ban a GKI Gazdaságkutató Rt által készített komplex tanulmány magát az X. anyagnak tekinti). A legutóbbi átfogó tanulmány 2007-ben készült, a város 2006 – 2010-es turizmus politikájának meghatározására (Sopron turizmus politikájának meghatározása 2006- 2010.) Az átfogó anyagok mellett számos rész-stratégia is készült.
A stratégiák szintjén meglévő fejlesztési szándék mellett / ellenére a turizmusipar gyakorlati működése nem tükrözi ezt a tudatosságot. Bár a statisztikák a 2001-2002-ben tapasztalt mélyponthoz képest folyamatos javulást tükröző adatokat regisztrálnak, a jelen vizsgálathoz kapcsolódó elemzések, interjúk is az eddig készült anyagokban összegzett általános képet – a lehetőségek alatt teljesítő szektor képét adják. A problémákra koncentrálva a következőket
lehet általános jellemzőkként kiemelni:
a kínálat tekintetében:
- a lehetőségekhez /adottságokhoz képes nem megfelelő termékfejlesztés:
- hiányzanak a húzó termékek, elmaradnak az évek óta tervezett fejlesztések
- nem szervezett kínálat: hiányzik a desztináció menedzsment, a hálózatok
- gyenge marketing, arculati, imázs problémák, hiányoznak a beutaztatók
- nem befogadó attitűdű lakosság: hiányzik a turizmus belső marketingje, a lakosság felkészítése, általános pozitív szerepvállalás a turizmus – „városom gazdagságának forrása” – érdekében;
a kereslet tekintetében:
- stabilizálódó, de stagnáló mennyiségű vendég és vendégéjszaka
- viszonylag rövid átlagos időtöltés
- szezonalitás
Népszerűség: 3% [?]
