Sopron Hotels

soproni szálláskatalógus

Mandarin Panzió Sopron

KőszegKőszeg története A kőszegiek (ezután már így nevezték magukat Henrik és utódai) folytonosan gyarapították birtokaikat. Ezért személyes ellentétbe kerültek I. Albert osztrák és stájer herceggel is, aki 1289-ben elfoglalta váraikat, közöttük Kőszeget is. Ekkor pusztult el a város Ferences kolostora.

A várakat 1291-ben III. András szerezte vissza korábbi tulajdonosaiknak. A család leszármazottai sem voltak különbek Iván nevű ősüknél (akit a korabeliek békétlen természete miatt “lupus repax” ragadozó farkas névvel illettek), így 1327-ben Károly Róbert elvette váraik többségét, és az ország belsejében adott birtokokkal, a nyugati határról eltávolította őket.

Kőszeg1328-ban Kőszegnek királyi városi címet adott, megerősítette a Kőszegiektől kapott kiváltságokat, és azokat önkormányzati, valamint vásártartási joggal egészítette ki. A későbbiekben még engedélyt kaptak az itt élők a helyi és a környékbeli borok külföldi eladására is. Bár az uralkodó ígérete szerint a város örökre királyi kézben maradt volna, 1392-ben Zsigmond mégis Garai Miklós nádornak adományozta örökjogon, a várhoz tartozó uradalommal együtt.

Az új birtokos megerősítette a város kiváltságait és jelentős építkezésekbe kezdett (Szt. Jakab-templom). 1445-ben V. László nevében, de saját részére foglalta el III. Frigyes német-romai király. Tőle kapták 1446-ban a polgárok azt a címert, amelyet ma is használ a város.

KőszegA város határában kőkori és bronzkori eszközöket találtak, amelyek közül kiemelkedik az 1841-ben, az Óház környékén talált 44 bronzsarló. A korábbi időkben a környéken inkább Szent Vidnek volt jelentősebb szerepe, de a középkortól már Kőszeg története bővelkedik eseményekben. Egyes vélemények szerint itt, a korabeli település környékén, amelyet akkor castellum Guntionisnak neveztek, vívott 802-ben az avar és a frank sereg egymással. A honfoglaló magyarok is letelepedtek ezen a tájon, a mai Kőszegfalva határában jelentős vasfeldolgozó telepet hoztak létre.

A környék a 12-13. századtól, a német katonai betörések elhárítása miatt, hadászati fontosságú lett. Sorra épültek a Kőszegi-hegységben a kővárak, amelyek közül az egyik az Óházon emelt ún. Felsővár volt.

Ma még nem tudjuk, hogy pontosan mikor építették, de a tatárjárás idején már állt, mert IV. Bélának kellett visszafoglalnia az osztrák hercegtől. Ennek emlékét megörökítő oklevélben írták le először nevét: castrum Kuszug (1248). A 13. század második felében a Németújvári család ide tette át székhelyét. Henrik és fia, Iván, jelentős építkezéseket kezdett. A régi vár alatti, Gyöngyös-parti területen felépítették új erősségüket, a reprezentációs igényeket is kielégítő Alsóvárat.

Megalapították Kőszeg városát, amelyet falakkal is megerősítettek. Az első lakók egy része német telepes volt, akiknek különböző kedvezményeket és kiváltságokat adtak.

1483-ban Mátyás ugyan visszafoglalta Kőszeget, de halála után újra Habsburg zálogbirtok lett, egészen 1647-ig, amikor III. Ferdinánd újra a magyar korona fennhatósága alá helyezte.

1532-ben Jurisics Miklós várkapitánysága idején, a Bécs ellen támadó török sereg ostromolta a várost. Augusztus 5. és 30. között Szulejmán szultán személyes felügyelete mellett, 19 heves támadást állt ki, amelyet kisszámú katonaság, a polgárok és a környékről idemenekült jobbágyok védtek. Az utolsó roham után, az éhségtől sokat szenvedő janicsárok lázadása az ostrom feladására kényszeríttette Ibrahim nagyvezírt.

A hagyomány szerint az utolsó seregrész 11 órakor hagyta el a környéket, ennek emlékére szólalnak meg a város harangjai 1777-től máig ebben az időpontban.

A romhalmazzá tett városfalak felépítésére a polgárok adómentességet és kiváltságokat kaptak I. Ferdinándtól. Az újjáépítés során nyerte el nagyjából mai formáját az erődítményrendszer. A következő mintegy két évszázad a város legvirágzóbb időszaka volt, mert a török hódoltság miatt áthelyezett, a Bécset az Adriai-tengerrel összekötő, távolsági kereskedelem egyik fontos állomása lett. Ez kedvezett a város hagyományos termékeinek, a bor (amely az egész középkor folyamán a legfontosabb volt) és különböző iparcikkek értékesítésében is.

A 16. század végén már céhekbe tömörült iparosok nagy számban dolgoztak a környék és távolabbi vidékek számára. Ez a gazdagság és a távoli területekkel való szoros kapcsolat tükröződik a Jurisics tér reneszánsz stílusban épített lakóházain.

A reformáció idején a város lakossága szinte teljes számban protestáns lett, de nyelvükben különböző gyülekezeteket alkottak. Ezért amikor a Szt. Jakab-templomot a német gyülekezet kapta, a magyarok számára 1615 és 1618 között új templomot építettek. Ez a Magyar templom lett, a katolikus hitre való visszatérés után, a Szt. Imre-templom.

A Bocskai- és Bethlen-felkelés idején a várat birtokló földesurak, Nádasdyak, Széchyek, a felkelők oldalára álltak, de a város polgárai féltek a császáriak bosszújától. Ennek az ellentétnek a magyar és német külvárosok látták többször kárát, de a város is többször cserélt gazdát.

1648-ban a Magyarországhoz visszakerült város szabad királyi címet kapott (Vas megyében egyetlenként), és 1848-ig követeket küldhetett az országgyűlésre is. A bécsi udvar ellenreformációs törekvéseinek csak az 1670-es évekig tudtak ellenállni, amikor a Wesselényi-összeesküvésben való részvétel miatt, bele kellett egyezniük a jezsuiták letelepedésébe. Az 1677-ben Széchényi György érsek által alapított katolikus gimnáziumot (ma Jurisics Miklós Gimnázium) is ők vezették.

A város a Rákóczi-szabadságharc után fokozatosan elveszítette korábbi jelentőségét. Bár a város képén ez nem látszott, mert az elkövetkező egy évszázad a legnyugalmasabb gyarapodás időszaka volt. 1712-ben az emberveszteség pótlására német telepeseket hívtak, akik Schwabendorfot (1896 óta Kőszegfalva) alapították. 1724 és 1869 között itt működött a dunántúli nemesek nagyobb peres ügyeit tárgyaló Kerületi Tábla.

Ennek köszönhetően sok neves nemesi család (Sigray, Festetics, Nádasdy, stb.) vásárolt itt házat és tanult, főleg jőleg jogvégzett emberek telepedtek le.

A 19. században azonban már kézzelfogható jelei voltak a város visszaesésének. A lakosságszám alig növekedett, a város adósságai egyre nagyobbak lettek. A kereskedelmi központ jellegének csökkenését mutatja, hogy a fontos vasútvonalak építésekor már nem vették figyelmbe. A 19. század első felében, az itt élő értelmiségnek köszönhetően még, legalább kultúrális értelemben, a megyében az elsők közé tartozott (Olvasó Egylet, Zene Egylet, Takarékpénztár alapítása).

A kiegyezés után azonban az addig jelentős posztókészítő kisipara is elvesztette a csatát az olcsó gyári termékekkel. Ráadásul megszűnt a Kerületi Tábla is (1869) amelynek következtében a mozgató szellemi erő jelentős részét veszítette el a város. Az így nehéz helyzetbe került polgárok laktanyák, iskolák építésével próbálták bevételeiket pótolni. Saját költségen hozták létre a vasúti összeköttetést Szombathellyel. Jelentős segítséget adtak a letelepülni szándékozó gyáraknak.

Ekkor alakult meg a környék természeti szépségeinek kihasználását elősegítő Turista Egylet is, amely a hegyekben kiszolgáló és információs létesítményeket, kilátókat épített, először csak a helybeliek, majd később az ide látogató idegenek számára.

Az első világháború utáni békeszerződéssel a kőszegi járás nagy részét Ausztriához csatolták. Ezzel a környékbeli piacokat is elveszítették a helybeliek. Ekkor már csak iskola (polgári, evangélikus leány líceum, katonai képző, főgimnázium, tanítóképzők), kaszárnya és idegenforgalmi város irányában tudott átalakulni.

A II. világháborút követően azonban ez a fejlődés is megakadt. A határzár évtizedekre elzárta, nem csak a külföldtől, hanem az ország belsejétől is. Idegenforgalma az 1970-es években kezdett újra fellendülni, de a megközelítés bonyodalmai miatt, csak a “Vasfüggöny” 1989-ben történt lebontása után élénkülhetett meg.

Népszerűség: 37% [?]

Mióta vagy a klub alkalmazásában?

Tizenhárom évig játszottam az FC Sopron csapatában, aztán idekerültem, az SVSE-hez. Kis időre visszakerültem az FC-hez, és már egy éve itt futballozom a Vasútban.

Eddig nem úgy ismertelek, mint egy agresszív játékos, mégis kiállítottak téged…

Nem vagyok agresszív! Életemben először állítottak ki. Az bosszant, hogy nem is csináltam semmit, és azért kaptam pirosat!

Hogy volt pontosan?

Beszólt valamit a celli srác, szóváltásba keveredtünk, arcon köpött, majd testtel odaálltam, ő meg feldobta magát. A hazai csapat ezután üldözni kezdett, majd a lefújás után a játékvezető mindkettőnket kiállította, mondván én megütöttem, ő meg törlesztett.

Erősnek érzed a csapatot?

Ezzel a kerettel a feljutás a cél! Bajnokságot szeretnénk nyerni, és mindenképpen fel akarunk jutni az NB2-be!

Erősödött a keret. Hogy látod az esélyeidet?

Meg kell küzdeni a posztokért! Többen vagyunk minden posztra, versenyhelyzet van, ami úgy gondolom, így jó!

Beszéljünk kicsit a jövőről.

Mindenképpen itt fogok maradni! Ha feljutunk, ha nem. Ezt megígérhetem! Jó a társaság. Egy összetartó közösség, és jól működő csapat vagyunk!

Népszerűség: 3% [?]

Beszélgetés a meccs emberével, Varga Zoltánnal. Csatárunk a Celldömölk ellen kétszer zörgette meg az ellenfél hálóját, így eddigi öt találatával nem csak a házi góllövőlistát vezeti, hanem a bajnokságban is a legtermékenyebb csatárrá vált.

Hogyan értékeled a mérkőzést?

Az első félidőben jól kezdtünk, azt a játékot játszottuk, mint múltkor, meg is lett az eredménye, megszereztük a vezetést. Aztán visszavettünk a tempóból, sajnos feljöttek ránk a hazaiak. Lehetőségünk nyílt a kontrákra, ha azokat berúgjuk, akkor nyugodtabban mehettünk volna az öltözőbe.

A szünetben a mester milyen tanácsokkal látott el?

Azt mondta, ugyanezt a játékot kell folytatnunk, a labdát meg kell tartanunk, és lehetőség szerint kontrázzunk!

Következett a második félidő…

Álmosabban kezdtünk, egyre jobban feljöttek, vesztenivalójuk nem volt. Egy szerencsétlen mozdulatból, szerencsétlen gólt kaptunk. Ennek ellenére volt annyi a csapatban, hogy egy lapáttal rátettünk, sikerült gól rúgni, és meccset nyerni!

Elégedett vagy magaddal?

Rúghattam volna többet is. De ez a csapat érdeme! Szerencsére a csapat együtt van lelkileg, és a játékunk még jobbá válik!

Hogy értékeled a csapatot?

Mindenki odatette magát, ahogy kell. Mindenki azt tette, ami a feladata. Tíz éve nem vertük meg a Celldömölk csapatát, és most végre sikerült!

Mit vársz az idénytől? Hova ér a csapat? Mit érsz el magad?

Mindent bezsebelünk!!!!

Népszerűség: 2% [?]

Ifi csapatunk a Reisner – Fenyvesi, Bor, Mandl, Holdampf – Pintér, Jakab, Böröcz, Horváth – Kretty, Karácsony összeállításban lépett pályára. A csapat dolgát nehezítette a reménytelennek tűnő időjárás.

Read the rest of this entry »

Népszerűség: 3% [?]

Visszatér a régi sikerek helyszínére. Az U19es csapatot edzettem már évekkel ezelőtt. A második, harmadik évben ezüstérmes volt a csapatunk az NB3 bakony csoportjában.

Read the rest of this entry »

Népszerűség: 1% [?]

Elégedett vagy e magaddal és a csapattal a tavalyi szezon után? Read the rest of this entry »

Népszerűség: 2% [?]

A műtét augusztus 3-án lesz, és remélem jól sikerül! A lábam így még mindig úgy van, ahogy volt! Szarul! Visszatérés? Jó kérdés még meglátjuk először legyek túl a műtéten aztán majd.

Read the rest of this entry »

Népszerűség: 1% [?]

Először is, hogy értékeled a vépi győzelmet?

A két csapat közötti osztálykülönbség kijött, és egyértelművé vált. A gólparádé teljesen megérdemelt. Sikerült javítanunk, mind helyezésben, mind gólarányban.

Hogy értékeled a csapat teljesítményét a tavaszi fordulók során?

Úgy érzem, amit kellett kiadtuk magunkból. Jól szerepeltünk, ezt bizonyítja a kilencedik helyünk is. Jó kis csapat jött össze így a tavaszra, és azt hiszem kijelenthetem helyt álltunk!

És saját magaddal mennyire vagy elégedett?

Nem, abszolút nem vagyok elégedett! Ennél csak jobb lehet! Helyzetemben ez nem csak akarom/nem akarom kérdése, hiszen a munkát, az iskolát, az edzéseket és a magánéletet is szeretném összehangolni. Mindez teljesen jól menne , ha egy napom 48 órából állna.

Van esély arra, hogy maradsz a csapatnál?

Egyáltalán nem biztos még a jövőm. Szívesen maradnék, hiszen jó a csapat, köt ide minden, összetart a mag! De valamiféle változtatás szükséges. Áldozatokat kell hozni a jó játékhoz, és ez nem mindig jön össze.

Meccs után beszélgettem Párkányi Szabolccsal

Népszerűség: 1% [?]

Mérkőzés előtt az edzőket kérdeztük:

Végh Tibor a következőket mondta:
Mindenképpen győzni szeretnénk, hogy stabilizáljuk helyünket. Támadni fogunk, de úgy szeretnénk, hogy védekezni is tudjunk, ha kell.

Koller Tamás a vendégek edzője:
Igazi 6 pontos mérkőzés, hiszen a Sopron 6 ponttal van mögöttünk. Küzdeni fogunk hogy pontot, pontokat szerezzünk. A felkészülésünk, ha a tavaszt nézzünk jól sikerült. A taktikáról nem mondanék semmit.

Az SVSE a következő összeállításban kezdte a mérkőzést:
Kiss Sz. – Deák L. – Geeb A. – Kelemen K. – Párkányi Sz. – Németh N. – Böcskör Zs. – Horváth T. – Németh D. – Varga Z. – Legoza L.

A Badacsonytomaj kezdő 11-e:
Simon – Illés – Hagadűs – Molnár – Kiss G. – Köröndi – Ujber – Szőce – Fonnyadt – Csala – Korpos

Játékvezetők a mérkőzésen:

  • Németh Tibor
  • Szabó II Zoltán
  • László Ervin

A 90. perc röviden:

  • A mérkőzés vendég helyzetekkel kezdődött, amelyekből a 6. percben Korpos találatával meg is szerezte a vezetést a Badacsonytomaj. 0:1
  • Ezután a hazai csapat átvette a mérkőzés irányítását és viszonylag hamar, a 19. percben sikerült egyenlíteni Legoza László találatával. 1:1
  • Ilyenkor azt hihették a soproni nézők, hogy csapatuk visszajön a meccsbe ám, nem így történt. A 22. percben Kiss Gábor találatával újra megszerezte a vezetést a vendégcsapat. 1:2
  • A félidő végén Illés kapott sárga lapos figyelmeztetést a Tomajban.
  • A félidőben Kiss Márton váltotta Köröndit a vendégeknél.
  • A 61. percben Kelemen Krisztiánt váltotta Vörös Attila a Sopronban.
  • A 66. percben Legoza László kapott sárga lapos figyelmeztetést.
  • 3. góljukat is megszerezték a vendégek a 71. percben Kiss Márton találatával. 1:3
  • Csapatunk cserélt a 82. percben, Németh Norbert helyett Gusztafik Ádám lépett pályára.
  • A 87. percben időhúzásszerű csere volt a vendégcsapatnál, ahol Kiss János Korpost váltotta.
  • Az utolsó percben pedig csapatunkból piros lapot kapott Németh Dávid szövegelésért.

A mérkőzésen a Tomaj pontosabban játszott, de a játékvezetők sem fújtak sportszerűen, hiszen a vendég tizenhatoson belül a mérkőzés végén kétszer is kézzel ért a labdához egy vendégjátékos, ami nagy valószínűséggel elkerülte a játékvezető és a partjelző figyelmét.

Valamint a soproni szurkolók azt sem értették, hogy amiért a vendégoldalon nem adott semmit a játékvezető, azért hazai oldalon miért kellett rögtön pirosat adni.

Népszerűség: 2% [?]

Edzőnk után kapusedzőnkről is kiderült, hogy aktív játékos volt annak idején. Mozsolits Jenő azonban nem akármilyen kapus volt. Neve egybeforrt az SVSE-vel. Göndöcs Tibi bácsi segített a cikk összerakásában. Read the rest of this entry »

Népszerűség: 1% [?]

Erhardt Panzió Sopron
Pihenőkereszt Panzió Hotel Sopron